Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 11. szám - Takács Imre: Elrontott nap, Kisgyermekeihez, Dísz-pinty és kutya-fattyú, Vers-jellegű szöveg - példázattal (versek)

TAKÁCS IMRE

Elrontott nap

Én vérzek — vérzel.

Én sírok — sírsz.

Tombolok majd kétségbeesésemben bénán belül.

Kisgyermekeihez

Nem Botticelli kagylójából jöttetek a világosságra. Nem.

Anyátok akarta a teljesedést,

mint amikor néhány ujja a hárfán a hárfásnak.

Féltem én a tavasztól, vétkező vén; elhessegettem volna a szerencsét.

Hideg volt az a tavasz, jött hóval is, őrző-meleg-adáshoz nem volt kegyes.

Csak az autóajtó csattogása,

láz, izzadás, betegség, magányosság.

Nem szerettem akkor én miagamat se.

Nem fagytatok meg mégsem, a jeges víz nem ért hozzátok, csak a föUangyított.

Fölépültök, mint a szurdokban a monumentális királytövis.

Adtam egy-egy magot hozzátok, burjánzik bennetek az én volt erőm.

Voltomból léteztek és lesztek a jövendőmben, vakírásom nem marad ki a világból.

993