Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 11. szám - Goderdzi Csoheli: Várakozás, Miért sír az ember? (novellák) Manana Szaladze fordításai

ellenére is keresett hiánycikknek számító mű orosz fordítása a közelmúltban jelent meg a Szavjetszkij Piszatyel Kiadónál. Az itt közölt részletek a készülő magyar fordítás „előzetesei”, amelyek a teljes szöveg megjelenéséig még valószínűleg csiszolódni fognak.

Cselekményét tekintve a regény a jómódú gazdálkodóból „abraggá”, azaz er- dőn-hegyen rejtőző és a hatalommal harcban álló betyárrá, afféle grúz Robin Hooddá lett Data Tutashiának a története. A XIX. század végének és századunk elejének grúz társadalmáról is színesen árnyalt és hiteles képet nyújtó fordulatos történeten keresztül azonban Csabua Amiredzsibi valójában morálfilozófiai mélységű etikai problémákról, a jó és a rossz harcáról, az értelmes és értelmetlen cselekvésről, a hatalom és üldözöttéi viszonyáról, a cél és az eszköz problémájáról stb. szól.

Ezt a síkot emeli ki az az archaizált nyelvű „XIV. századi kézirat”, amely egy megrel népi eposz Tutasha nevű hősének küzdelmeit tartalmazza, s amelynek részei a regény egyes könyveit vezetik be, előrevetítve a népi hős „reinkarnációjára”, a címszereplő Tutashiára váró nehézségeket.

Tutashia története a rá emlékiezők feljegyzéseiből és elbeszéléseiből áll össze, amelyek mindegyike önmagában is érthető, kerek egész — akár önálló novellákként is olvashatók. Számunkra érdekes kuriózum, hogy a regény gerincét egy magasrangú csendőrtisztviselő feljegyzései alkotják, akit Szegedi grófnak hívnak és — mint neve is mutatja — magyar származású.

GODERDZI CSOHELI

V árakozás

— Azt hiszem, valakivel találkozom.

— Kivel?

— Mit tudom én.

— Hát akkor miért hiszed?

— Tudod, hogy én őt szerettem?

— Mikor?

— Magam se tudom, valószínűleg nagyon régen.

— Mégis?

— Amíg erre a világra jöttem.

— Nem értem.

— De lehet, hogy akikor már meg is születtem, csak nem itt, és éppen ott szerettem őt. Most is folyton őt keresem.

— Ha nem találod meg?

— Az is lehetséges.

— Csak nem akarsz nőtlen megöregedni, vegyél el valakit.

— Kit?

— Mit tudom én. Valakit.

974