Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 1. szám - Páskándi Géza: Mit ér a kecske, ha magyar? Egy népmonda feldolgozása - Paródiák II.
II. ENDRE: Lám így lett átkomból a Balaton. Majd még hozhat pénzt ez is. Még átkom is kincset hozott földedre népem! De most még egyedül vagyok. Se pénz, se pásztor. Amíg juhászom élt — legalább volt reményem. (Meghasonlik.) (Kapitány jő.) KAPITÁNY: Felség indulhatunk? A had már rendbeállt. II. ENDRE: őrizzen isten! Gúnyánk kopott, fegyverünk alig van. A konyha oly híg, akár e tó előttem... Dehogy megyünk ! Bolondgombát nem ettem! KAPITÁNY: Remek lesz, főnök! A had tombolni fog, lakoma, tánc, no meg a meztelen nők! (Jön Gertrudis, kiáltozva, mert nem látja őket.) GERTRUDIS: Hol vagy férjem? Endre, merre vagy? II. ENDRE: Poklok pokla! Most majd mit mondhatok ? Hogy megátkoztam a koszos juhászt s víz alá ment — s véle pénze is!? (Idegesen topog.) GERTRUDIS: Endre, hol vagy? Hiába bujkálsz, megtalállak úgyis! II. ENDRE (Már-már nadrágja elejét szorítja félelmében): Adj tanácsot! Nőm elől most hogy tűnhessek el? KAPITÁNY: (szánakozva a szimpátiával megpaskolja hátát): Tudtam én jó királykám, hogy csak elmegyünk... E nőstényt le csak így vakarhatod. No, lóduljunk, királykám! (Király vacog.) Félsz ugye? Csak sose szégyeld. Én is termetes, jó Saroltám elől futok ellenség karjai közé! Gyerünk hát! GERTRUDIS: Hol vagy, gyáva Endre?! II. ENDRE: Gyáva én? No majd megmutatom. Induljunk a sereghez! (Elinalnak.) (Gertrudis észveszi, fut ő is, de eltűnnek, megáll.) GERTRUDIS (tűnődve): Előlem fut vagy az ellenség után? (Elkomorodik, vonaglón, keble is.) Ó, mily zord titok! Emészti már a keblem.... (Szipogva.) Nem lesz már csipkés pendelyem soha. (A lavórra.) Átkozott árvíz. Legalább segélyt küldne a többi nép, hogy legyen, mit fölvegyek, mint árvízkárosult. Ruha kell, ha járok világban férjem oldalán — díszes ebéden sok tudós fejek közt. De ah, nincs semmim, csak ez az átkozott magyar! A bamba Endre! Ez az élhetetlen! Ki minden harcot elveszít. Tárgyalni még a juhásszal sem tudott! (Hirtelen ötlet.) Adót vetek ki! Átszabom az idő garderobját! Kérek kölcsön Endre tudtán kívül! Előre! (Keblét előretolva, határozott léptekkel el. Jön Bánk.) BÁNK: Apám! Juhász apám! Hol barangolsz? Jó ég! E víz... Lavórba fojtotta a zsarnok... a családom! (Sír.) 79
