Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 10. szám - M. Kiss Sándor: "...hivatást számított ki magának történelmi helyzetéből" (interjú Balogh Edgárral II.)

Csehszlovákia olyan polgári demokrata ország volt, ahol a törvény szerint a nemzetiségeknek sakkal 'több joga volt és sóikkal több lehetősége 'is nyílt a jog terén, mint a román (királyság területén. Csehszlovákiában például voltak állami magyar iskolák, Romániában nem. Romániában akkor csak felekezeti iskolák voltaik. Csehszlovákiában .magyar közigazgatási nyelvet használtaik, magyar feliratok voltak ott, ahol a magyar kisebbség lélekszá/m.a elérte a 20%-ot. Romániában a közigazgatásiból éppúgy mint a tanügyből, igyekezték kiszorítani a magyar nyelvet. Csakhogy Csehszlovákiában a cseh burzsoáziának, tehát egy fejlettebb történelmi országrésznek a törvényszerű érvényesülési és terjeszkedési tendenciája leépítette, megfojtotta, megakasztotta Szlovákiának és főként Ru- szinszkónak az iparosodását. Szlovákiában annak idején (híressé vált a gyárkémények leszerelésének az iparága. Ilyen körülmények (között a szinte gyarmatosított területen ellenzékivé vált a lehetőségeitől megfosztott szlovák, de a magyar nép is. Ez az ellenzékiség vagy a Hlinka-féle jobboldali nacionalista irányba csapott át, illetve a magyarok esetében ez az ellenzékiség beletorlkoHott a keresztény szocialista pártnak a többé-kevésbé rejtett irredenta — tehát az államba be nem (kapcsolódó — magatartásiba, másfelől mind mágyar, mind szlovák vonatkozásban egyre szélesebbé vált a kommunista tömegmozgalom. Ez azt jelentette, hogy Csehszlovákiában a polgári demokrácia belső ellentmondásai élesebben mutatkoztak meg, világosabban látsződtak a törésvonalak és az emellett élő ideológiák közötti különlbözőségék.

Erdélyiben, a csehszlovák helyzettel nénidként ellentétben — ahol a magyarság nagyobb számban és különb tradíciókkal élt — a nagyóhb nyomás ellenére nyugodtább fázis következett Ibe. A magyar kisgazdaréteg, a magyar kisiparos réteg bizonyos főikig jobban 'tudta magát tartani, nem volt olyan gyarmati elnyomásnak kitéve, mint Csehszlovákiáiban. Nehéz volt ennék a .magyar Ikísiparos- kispolgári rétegnek is az élete, megviselte a sors, de a gazdasági válság bekövetkeztéig ennek a falusi magyarságnak volt bizonyos prosperálása is. Ennek megfelelően, az ottani szellemi fejlődés kevésbé volt radikális lés a iKorunk-csoport- nak vagy a MADOSZ-nak vagy a Fiatal Radikálist áknák csak a gazdasági válság hatására jutott nagyobb fokon érvényre a szerepe.

A felszábadulás után ez a különbség lényegessé vált, vagyis az a különbség, amit — a jog és a tények közötti (differenciákat tekintve — a különböző ellentmondások időlegesen elfedtek. Mi történt? Nélubk az antifasiszta ellenállási mozgalom magyar tömegeket is mozgósított a fasizmus ellen. Sikerült az Erdélyi Párt haladó elemeit ebbe az antifasiszta mozgalomba — különösen az augusztus 23-i román szocialista fegyveres fölkelés után — bevonni. Amikor a szovjet és vele együtt a román hadsereg megjelent Észak-Erdélyiben, rögtön találkozott azzal a magyar lakossággal is, — nemcsak a románnal — amely a front mögötti ipari teljesítménnyel és front mögötti frontszolgálattal elősegítette a továbbnyo- mu'lást. Hogy súlyos konfliktus támadt a román királyság átmeneti tábornok kormányai és az észak-erdélyi lakosság érdekei között a iMamiu gárdák gyilkosságai idején, azt tuldj.uk. Ekkor lépett IköZbe a Szovjetunió és hat hónapra, mindaddig amíg a román nép ki nem küzdötte a demokratikus Gróza kormány hatalamrajutását, Észak-Erdély szovjet közigazgatás alatt maradt. Ez alatt az idő alatt is bizonyos autochton fejlődésen ment át, megteremtve a maga iparosítását, a maga tanügyét, a maga közigazgatását, a maga intézményeit. Ez önmagában is nagy história, most készülök mindezt megírni az emlékirataim harmadik kötetében. Ekkor születtek meg azok a magyar intézmények, amelyekkel valójában még ma is élünk.

836