Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 6. szám - Zalán Tibor: 1(és) más között a Bujdosó Alpárról elnevezett hídon (tanulmány)
2. Érdekes eredményeket hozna az új könyve és Joyce Ulyssesének az összehasonlító elemzése. Jelen írás szerzőjének gyanúja, hogy Bujdosó az Ulysses szerkezetét tekintette irányadónak i(erre talán eufemisztikus utalás is van a verseskönyvben?), s a híres könyv szövegszerkezet-variánsát alkotta meg, nem kis alkotói bravúrral. 3. Vajon felválthatja-e az egyéni alkotót a közös alkotómunka, mely Bujdosóék újabb kísérletének a tárgya? Egyáltalán, szembeállíthat ó-e így a kétféle alkotói módszer? (a második kézirat szövege itt félbeszakadt...) JEGYZETEK 1. A töredékesen megtalált kézirat Z. T. XX. századi költő hagyatékából került elő. Valószínűleg a Magyar Műhely, akkoriban működő folyóirat 1981-es bécsi tanácskozására készült. Az első rész számozása a szöveget gondozó — Zalán Tibor — munkája, önkényességét a jobb érthetőség kedvéért vállalja. 2. Bujdosó Alpár: zárt világ M. M. 1972; 1 és 2 között az erzsébet hídon M. M. 1980. 3. ®j Látóhatár — München; Irodalmi Újság — Párizs; Katolikus Szemle — áó- ma; Magyar Műhely — Párizs; Bécsi Napló — Bécs; ITT-OTT — Portland- Chicago stb. 4. a) „Magyar avantgárd folyóirat, külföldön nyomtatják. A szerkesztők és a munkatársak azt hiszik, ha tipográfiai lóugrások szerint adják közzé műveiket, mást és többet mondanak, mintha egyenes sorokban, balról jobbra szednék a betűket. Valószínűleg nem figyeltek a beszélgetésre, amikor Goethe elmagyarázta Eckermannak, hogy az új az irodalomban nagyon hamar elveszti támadó élét, különösségét, hiszen minden hamar elkopik, ami erőszakolt. Ezek a nyakatekert versek — mint az absztrakt képek, az elektronikus zene — hamar lesznek akadémikusak, szabványosak Olvastam keresztbe és kasul Írott és szedett verseket — mindjét fiatalok Írták —, némelyik olyan akadémikus, aggas- tyános volt, mintha nem Is most, hanem réges-régen, öt, talán tíz év előtt írták volna.” Mára! Sándor: Napló, Ш. 101. 1. b) Megjelent Bujdosó Alpár 1 és 2 között az erzsébet hídon c. könyve Párizsban, a Magyar Műhely gondozásában. Se füle, se farka! De akit ilyesmi érdekel az biztos megveheti a szerzőtől ... (ára nem volt megadva). ITT- OTT, 1981/3. 5. Pomogáts Béla: A szöveg alatt M. M. 81. sz. 6. J. M. Lotman: Szöveg—modell—típus. Gondolat Kiadó, Budapest, 1973. 56—58. 1. 7. Béládl Miklós: A vizuális költészet vagy a költői újítás határai, Alföld, 1980. 8. U. o.: ... amit csinálnak, már nem egészen irodalom, hanem kiállításra szánt feliratos műtárgy, öncsonkított irodalom, redukált minimalizált jelentés- tartalommal; elméletük érdekesebb, tartalmasabb és ingerlőbb, mint a szöveg, amit ennek jegyében összebarkácsolnak. 9. 1 és 2 között az erzsébet hídon 85. 1. 9a. U. o. 87. 1. 10. Szemben Nagy Pál állításával: „a mai vizuális szöveg nem vezethető vissza, redukálható le valamilyen kötött formára: tartalomformája és kifejezésformája elválaszthatatlanok egymástól.” Korszerűség/kortárs irodalom; Munkanapló, 1970—1978. 90. 1. 11. U. o., ugyancsak Nagy Pál: ___a térköltészet, konkrét költészet, vizuális költészet súlyos hibája az Is, hogy a „költészet” kategóriáját nem csak fenntartják, de élesen el is választják a prózától és más „műfajok”-tól. Nem az új irodalmat szándékoznak létrehozni, mindössze új stílussal kísérleteznek. 91. 1. 12. 1 és 2 között az erzsébet hídon, 48. 1. „A szójáték nem játék, de (csak) akkor válik transzformációs törvénnyé, a transzformáció törvényévé, transzformációvá, ha az átalakulás állandó általá- nosulással, bővüléssel, kiegészüléssel, abszt(h)rakcióval Jár...” A szövegeket gondozta: ZALÁN TIBOR 572
