Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 6. szám - Lezsák Sándor: A Földmérő kivonul a Díszteremből (vers)
LEZSÁK SÁNDOR A Földmérő kivonul a Díszteremből Tenyésztett Uraim, órámat eltaposták, mindegy már az idő, lehet, hogy régen elpusztultam, csak fogaim és a hajam nő. Bomlott arcomról hám, irha, likas lett a menyasszony. Elhagyott a frász, koponyámban hiába fülelt csuhás mikrofon. A tilalom szemérmes játék, kályhámban égtek a hintalovak. Tárgyakkal férceit világomban éjszaka jött a tehervonat. Csúszott a sínen, csikorogva rémült, a Fűtő káromkodott. Fektetett paplankás ágyba, cinkeltek hajnalig potyalotyók. Cinkeltek hiába, csak nyomorodtam, Uraim, ez a játszma elveszett. Kölnis a kastély, a pincéből ezrével jönnek a mézes egerek. 535
/
