Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 6. szám - Czakó Gábor: Mecénások (novella)
ból ismert, a negyedik emléke meg a pofon6 miatt volt kellemetlen. Rusz Péter szobrát állították föl éppen. Péter szépen meg volt dolgozva, már három beadványt írt Arcz ellen; hogy akadályozza a munkáját, elkészült művét nem engedi fölállítani a kiszemelt helyre stib. Reggeltől d'élig vacakoltak a damskocsilval, Péter három elemből készült kompozíciója csak nem akart megállni. Arcz szótlanul dolgozott a Csillagokon — senki nem volt vele beszélő viszonyban. Mialatt ők ebédeltek, beült a daruskocsiba, és helyretette á három követ. Rusz Péter nyálasán hálálkodott neki, és ünnepélyesen megígérte, hogy visszavonja a beadványait. Kündichnek ekkor köpnie kellett: saját nevében és Szilvi helyett, mert a lány sírógörcsöt kapott Rusz kétszínűsége láttán. „Szarjancsi” — mondta Arcz és ugyancsak kiköpött. Szó szót követett, pontosabban Kündich egyik szava követte a másikat, nagyjából ebben a sorrendben: „Nagylegény vagy, nagy legény vagy? Üss meg, ha olyan nagylegény vagy! Üss meg, ha mersz, üss meg, ha olyan nagylegény vagy!” A teljes szöveget nem idézzük, mert új szó nem merült föl, e kevés viszont annyiszor, hogy az elbeszélés végéig mást se írhatnánk. Elég annyi, hogy Kündich mondta, mondta, s egyre közelebb sasszézott Arczhoz, kínálgatva neki az állát. Arcz elfogadta, Kündiah pedig elsöpörte előbb Szilviát, majd átröpült saját, félig kész kőtojásán. Nagyobb baj nem történt, zúzódásai nyolc napon belül gyógyultak. Az eljárás a rendőrségnél elakadt; a könnyű testi sértés magánvádas bűntett, ügyvéd után kellett volna szaladgálni. Elnnél fontosabb volt Rusz Péter újbóli kezelésbe vétele, mert a szélkakas valóiban visszavonta mind a három beadványát, és az egész nyárvég mindenféle vizsgálóbizottságokkal való tárgyalásokkal telt el. Művészetre sem maradt idő. Az ügy mély nyomot hagyott benne, mondhatnék nyolc napon túlit, vagy ha úgy tetszik, maradandó biológiai változást hozott. Azóta — ha az eset emlékezetéből elő tolakodott — mindig összegyűlt a szájában a nyál. Eleinte kellemes gusztusossággal, akár egy jó étel hatására, majd mind buzgóbban, lebírhatatlan köpési kényszerrel párosulva, ha ellenállni próbált, öklendeznie kellett, neki, atd mindig kényes volt arra, hogy a .szakmában senkinek sincs jobb modora nála. A szörnyű inger a legkellemesebb társaságokból is kikergette. A vizsgálatok szerencsére rendben folytak. Arcz gondoskodott a megfelelő eredményről. A nyakfcendős, sötét öltönyös elvtársak megcsúfolására szokott ágyékkötőjében jelent meg, sőt meg se jelent az ebédlőbe összehívott egyeztető tárgyaláson, a bizottság kényszerült kiszállni hozzá a poros, fülledt bányafcat- lanba. A kulturális osztályvezető jóindulatú kérdésére: „mi lesz ez?” abba se hagyta a Csillagok csiszolását, foghegyről válaszolt: „Furulya, ha itt lehasal, és belefúj abba a lukba, akkor Surányban szól.” Merci bácsi másfél év múlva ismételte meg ajánlatát, Mr. Apor Pál természetes7 kompótgyárossal és műpártolóval egyidőben. A világsajtó lelkes cikkei terelték őket a Ság-hegyre. Merői bácsit téli, nyugateurópai kőrútján még egy csomó, élőszóban föltett kérdéssel is zaklatták. A kőbánya melletti parkolóban hagyták Mercédeszüket; Merci bácsi pár hónapja halványzöldet használt, Mr. Apor pedig egy kék XX-eset bérelt Pesten. Merci bácsi előbb elment a Bocz-villába kávézni és tájozódni Szilviához. Mr. Apor ért föl hamarabb Arczhoz, pedig ő előbb a bányában álmélkodott egy na6ökölcsapás volt, jobb lengő. ’Kizárólag és garantáltan kémiai permetek, műtrágyák és növényvédőszerek nélkül nevelt gyümölcsökből, természetes tartósító anyagokkal készítve, vitaminokkal, ifjító és regeneráló növényi kivonatokkal dúsítva. 4 526
