Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 4. szám - 80 ÉVE SZÜLETETT NÉMETH LÁSZLÓ - Grezsa Ferenc: Az Irgalom történeti rétegei (tanulmány)
GREZSA FERENC Az Irgalom történeti rétegei Az Irgalom nem tartozik a Pallas Athene-i gyorsasággal született művek közé. Cs. Szabó László találóan definiálja Németh László Faust-jaként: keletkezéstörténete az írói pálya negyven esztendejét, csaknem teljességét fogja át. Az író tíz regénye közül a legkorábban fogan s utoljára készül el. A hirtelen és egy ütemben való kiszakadás forróságáért, friss szépségéért azonban bőven kárpótol a késleltetett, elnyújtott genezisben felhalmozódó belső — eszmei, ábrázolásibeli, stiláris — gazdagság. A regény egyidejűén tükrözi az írói fejlődés folyamatát és végpontját; négy évtized erkölcsilelki történetét is rekapdtulálja, ugyanakkor programot, tanulságot is ad az író életének utolsó szakaszára. Megírásának stációi egybeesnek az életmű fordulópontjaival. Fejezetei — akár a fa évgyűrűi — írói korszakok megújuló szemlélet- és gondolat- világát rétegezik egymásra. A beszüremlő idő mégsem feszíti szét a regény kereteit: annak minden szelete a mű egységét mélyíti. Az 1921/22-re datálható és verses drámába szánt önéletrajzi hitelű történet először — 1026 januárjában — novellatémaként formálódik meg. A pályadíjnyertes elbeszélés, a Horváthné meghal sikere után az Osvátnak átadott újabb ikéziratcsomagban ott van a Télemakhosz is, az Irgalom ősmintája. Még férfi a hőse: Horváth Pali, s a cselekmény a hazaérkezés napjára: a pályaudvari és otthoni fogadtatás nagyjelenetére korlátozódik. Németh még innen van a modem érzékenységű — gide-i, prousti — próza ihletésén, a hagyományos realizmus és feszesebb lélekrajz súlyosabb tömbjeivel dolgozik. Befolyásolja a novella megírásában, hogy a Horváthné meghal ellendarabjának szánja. Három irányban is tágítja-túlhaladja a mezőföldi epika normáit. Antropológiája sokoldalúbbá válik: az igari rokon Jó István-Tunyogi szabású figurája mellett megjelenik a tanár ferencjózsefkori liberalizmust és derűs humánumot ötvöző, az Erzsébet-nap Jóska bácsiját, az Utazás Karádiját, a Nagy család Szilasiját előlegező, naiv alakja, továbbá Lackovics és Vetési szerepkettőse, a Takaró Sanyik és Bodolay Ferkék fajtájából. Azaz „a világ három sarka”. Az apa és anya viszálya előlegez valamit ,.őrültség” és „belátás” későbbi küzdelméből. Másrészt az író a Télemakhoszi — az Osvátnak Bécsiből küldött büszke levél szavaival — már „a magyar szellemi erők оrgandzá torának” pozíciójából fogalmazza: az ábrázolást irónia és önirónia intellektuálisabb színeivel, a klasszikus utalások műveltséganyagával dúsítja. A 'főhős — az ösztönös realizmus hagyományával ellentétben — egy kissé költő is, sőt kritikus is. Aztán feltűnő még az elbeszélés személyessége: a harmadik személyű narráció mintha csak leplezné a vallomás bensőségességét, őszinte líráját. A Télamakhosz „egy fiatalemberről szól, aki aki olyanformán várja haza fogságban sínylődő apját, egy kevésbé ellenálló Pénelopé mellett, mint Télamakhosz Odüsszeuszt.” A hangsúlyt azonban az író nem a várakozásra, hanem a kiábrándulásra helyezi. Az elbeszélés fölé e címet lehetne írni: Dezilluzió. Télemakhosz hitéről kiderül, hogy ábránd: Odiisszeeusz csak fia álmában hős, a valóságban nagyon is átlag, emberi hibákkal. Pénelopé nem férjével, hanem a kérőkikel rokonszenvezik, s túlságosan nem is hibáztathatón,. A mítosz,. mely az embert önnön gyengesége fölé emeli, csak Pali ötfelvonásos drámájában eleven; a tetőpont helyett lefelé: mélypont felé haladó cselékménymenet poénja, hogy a leikével írott nagy mű felolvasását apja hortyogása szakítja félbe. A homéroszi helyzet nem analógiája, hanem ellenképe — kritikája, megítélése — életnek, a köznap oknak. A Horváth-ifiú eddig „burokban” élt '(mint majd Jó Péter az Utolsó kísérletben), amit utópiákból, eszményekből, vágyakozásból szőtt maga köré. Lucian Rubampíréként ébred rá, hogy ember- meleg, közösség helyett a magány, egyedülmaradás a sorsa, s példát, mértéket csak önmagából vehet. Annál passzívabb s önállótlanabb, semminthogy maga határozza el exodusát. Sorsát inkább csak elszenvedd, mint alakítja. Az apa-esamény brutális szer381
