Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 4. szám - 300 ÉVES A BOLGÁR ÁLLAMISÁG - Jonka Najdenova: Pillantás a mai napra (Zergi Zsuzsa fordítása)
td'ka szocialista kritériumait is. Ha egy pillantást vetünk a bolgár könyvkiadók 1930. évi terveibe, bizonyítékot kaphatunk az eddig mondottakról, hiszen kizárólag a mai szépirodalom termékeit találjuk meg bennük: Szász Imire: Gyertek este kilencre, Gatgóczi Erzsébet: Kinek a törvénye, Szabó Magda: Freskó és Az őz, Jókai Anna: A feladat, munkás tematikájú elbeszéléskötet stb. Köztudott, hogy lefordításra szánt könyvek kiválasztásakor a mai téma a legnehezebb, mivel ez a legbizonytalanabb, az egymást követő korosztályok, korok gyakran egész másképp értékelik ugyanazt az írót Mégis helyes és szükséges a fiatalabb írók bemutatása is annak betartásával, hogy alaposabb irodalmi felkészültséggel kell hozzájuk közelíteni a szubjektív megnyilvánulások teljes kizárásával. Ezzel a feltétellel vette tenvbe a Narodna Kultúra kiadó Szász Imre, a bolgár olvasók előtt teljesen ismeretlen író Gyertek este kilencre című regényének lefordítását és kiadását. Mivel keltette fel érdeklődésünket ez az író? Mindenekelőtt egy nyílt és őszinte, elemző elbeszéléssel, mely a hagyományos társadalmi normák felbomlásáról és az új szocialista személyiség kialakításáról szól. Egy szombat esti mulatságra összegyűlt baráti társaság mikroszáéráján belül az író nagyon eredeti és egyenes módon keres választ a legfontosabb általános emberi kérdésekre: hogyan kell élni, hogyan kell az életet teljesebbé és boldogabbá tenni, mennyire sikerült megoldanunk az elidegenedés problémáját, meddig terjed az ember építő indulata és pusztító ösztöne. Szabó Magda neve már ismerősen cseng, több mint húsz évvel ezelőtt debütált olyan művekkel1, melyek külföldön is megérdemelt sikert arattak. S bár nevét Bulgáriában is ismerik (különösen a fiatalabb korosztály), kissé későn került sor arra, hogy műveivel is találkozzunk. Ekkor viszont már nem csak a leghíresebb regényei jutattak el hozzánk, a jövő évben egyszerre két műve kerül kd a nyomdából: a Freskó a szófiai Naronda Kultúra, és Az őz a plovdivi Georgi Danov könyvkiadó gondozásában. Szabó Magda mindjét művét sajátos nyelvi képek szövik át, költői, intim hangulatokon keresztül szólnak hozzánk. Galgóczi Erzsébet regényei más irányba mutatnak. A falu világát jeleni tik meg, de már egy más pozícióból — a megújulás folyamatát és benne az emberek pszichi- káját vallatják. A magyar írónő műveinek realista igazsága napjainkban nem lehet számunkra idegen, hiszen a bolgár próza megújult érdeklődéssel fordul a falu felé, és az olyan írók, mint Jordan Radicskov, Nikolaj Hajtov és mások új nyelven szólnak a mindennapi emberek szociális problémáiról és leikül étéről. Jókai Anna A feladat című regényének és a kortárs elbeszélők gyűjteményes kötetének kiadását csak későbbre, 1980 végére, 19Я1 elejére tervezd a kiadó. Nem felejtkezhetünk el a gyermek-ifjúsági könyvek kedvelőiről sem. Rájuk gondolt az Otecsesztvo kiadó Fekete István Tüskevár című regényének előkészítésekor. Fekete nevével a most megjelent Vadásztörténetek című kötetben is találkozhatunk (Zerniz- dat kiadó). Nagy érdeklődéssel fogadják nálunk a nagy énekesék, zeneszerzők — például Puccini (az idén már második kiadása jelent meg), Liszt Ferenc életéről szóló magyar regényeket. Ebben az évben is hasonló könyv kiadását tervezd a Mu- zika kiadó, Baráth Endre Paganini életéről és munkásságáról szóló Ördög táncáét. Minden új megjelenő könyv a bolgár olvasót a magyar irodalom jelentőségéről győzi meg, s arról, hogy kiemelkedő értékeket hozott és hoz létre. Olvasóink nem csak egy szomszéd nép életét ismerik meg, hanem megtanulják meg is érteni azt. Ebben a legnagyobb szolgálatot vitathatatlanul az olyan fordítók tették mint Ni- kolina Atanaszova, Katja Kamenova, Borisz Nikov, Gizela Sorsics és mások, akik elősegítették, hogy a magyar irodalom szavának valódi erejével szólaljon meg Bulgáriában is. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az olyan jeles nyelvészek, mint Geor- gi Krumov, Nino Ndkolov és Csavdar Dobrev hasznos tevékenységét sem, akik sokat tettek a testvér nép művészeti értékeinek helyes megértetése és népszerűsítése érdekében. A bolgár olvasótábor magyar szépirodalom iránti megnőtt érdeklődését figyelembe véve joggal mondhatjuk, hogy a lefordított magyar művek a jövőben is élénk visszhangra fognak találni, s közelebb visznek egymás kölcsönös szellemi megismeréséhez. (Fordította: Zergi Zsuzsa) 356
