Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 4. szám - 300 ÉVES A BOLGÁR ÁLLAMISÁG - Juhász Péter: A bolgár-török kultúra hatása a magyarra (tanulmány)
amire már Fehér Géza felhívta a figyelmet, hogy mohamedán hatások is voltak e területen. A mozgékony mohamedán kereskedők nemcsak áruikat helyezték el itt, de vallásukat is terjesztették, ami kitűnik I. Miklós páipának a bolgárok kérdéseire adott egyik válaszából, mely szerint „szaracén könyvek” vannak a bolgároknál. E kérdés vizsgálatánál figyelembe kell venni azt ds, hogy a pliszkai és preszlavi épületek falai, amint a fennmaradt alapokból megállapítható, nagy кőkváderekből épültek, míg a Bulgáriában található római és bizánci épületek téglából. A rómaiak, ha téglán kívül követ is használtak, a kövek nem faragottak, különböző fonmájúak és nagyságúak, csak ritka esetben kis kőkváderek, de ezek is csak a falak külső burkolására szolgáltak. A bolgár-török épületek óriás és szabályosan lerakott kök váderekből épültek, hosszában elhelyezett kő utón mindig keresztben fekvő kő következik. A pliszkai és a preszlavi paloták belső beosztása is egyező a szasszanida palotákéval. A perzsáktól vehették át a bolgár-törökök a madarai sziikladombormű alapeszméjét, sőt kompozícióját is. Sumen városától 16 km-re keletre fenséges látvány tárul az ember elé. A madarai fennsíkot mint nyaklánc szemei övezik a meredek sziklák. Magasságuk csaknem 100 méter. A hegy lábától 23 méterre egy szdklareldef látható, amelyhez hasonló nincs egész Európában. A bolgár-törökök kőfaragó művészetének ez a páratlan alkotása már messziről elbűvöli monumentalitásával a nézőt. Bár egy évezred szállt el fölötte, még mindig világosan kirajzolódik a lovas és az utána futó kutya alakja. A lovas büszkén ül délceg lován, hatalmas alakja fenségességet áraszt e nagyszerű természeti környezetben. A ló jobb mellső lába alatt oroszlán hever, átdöfte a lovas kopjája. A dombormű mestere nem vadász-jelenetet ábrázol, mint azt általában írni szokták, hanem az oroszlán legyőzése utáni pillanatot, amely a bolgár kán hatalmát és győzelmének örömét jelképezi. Tehát nem oroszlánra vadászó, küzdő fejedelem van itt ábrázolva, hanem a győztes-trrumfáló 'kán; ami egészen természetes a hatalmas bizánci császár világhírű legyőzőjének emlékén. Egész Európában nincs hasonló sziklarelief, de van a szasszanida Perzsiában. A szasszainidáknál is megvolt a vadászatból visszatérő triurnifáló lovas jelenete, vagyis a madarai lovas mintája. A bolgár-törökök kaukázusi hazájukban közeli kapcsolatba kerültek a perzsa kultúrával. Ott vehették át azt a gondolatot, hogy a győzelmes, nagy kánjuk emlékét méltóiképpen szákladomborművön kell megörökíteni. De hatással volt rájuk az új hazájukban talált görög-római művészet stílusa is. Míg a nagyméretű perzsa domborművek stílusa az asszír művészetből ered és természetfölötti alakokat ábrázol, a madarai lovas dombormű stílusa szinte naturalisztikus. A bolgár kőfaragó művész népe ízlése szerint dolgozott. Ezért az idegen hatások alkotásán csupán külsőségesek, nem érintik a mű lényegét. A MADARAI LOVAS DOMBORMŰ 331
