Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 3. szám - SZEMLE - Kerék Imre: Böröczki Mihály: Fénytörések
vári élettel, az azt fölidéző irodalommal. (Balassi is szerepel a regényben.) S a kezdeti idill világában formálódik a későbbi hős jelleme. Persze nem egyenesen fölfelé ívelő pálya az övé. Céljait anyja nem támogatja egyértelműen, Sopronban sem nyílnak ki neki az ajtók, kezdő katonakorában sem rokonszenves számára a dorbézolc életmód, a kor válsága egyébként is egyre nyilvánvalóbb. Wathay a történelem szolgálatában éli életét. A költő és katona közös vágyai is korán jelentkeznek. Ládonyi Sára mondja: „Megférhet egy kézben is a kard és a toll.” A Hosszú háború azonban nem művészregény. Egyértelműen a vitéz Wathay van előtérben. A hőssé válás útjának rögösségét jelzi, hogy a történet jórészében Wathay „mindig mindenből kívül reked.” Feladatait önerejével végzi, a hosszú háború kora sok akadályt gördít eléje. Mikor eléri a „boldogság szigetét”, Ládonyi Anna szerelmét, nagy belső vívódások kerítik hatalmába. „Hát már neki nyugovása nem lesz az életben soha? Örökkön részese ennek a bolydulásnak? ... Tizenhat esztendei szüntelen katonáskodás után kellene hagynia már a hadat: forogjon más benne.” S ez a kifaka- dás nem Wathay kisszerűségét, hanem éppen emberi harmónia-vágyát mutatja, az alapjaiban embertelen korban élő egyén normális kívánságát. Persze legyőzi a visszahúzó erőt, a kor követelményeinek kell eleget tennie. Ez belső parancsa, íróilag is hiteles sorsa. A legtragikusabb fordulat is ezidőtájt következik: Annát elpusztítja a pestis. 'Láthatjuk, milyen tragikus soris a Wathay Ferencé. Rajta kívül is számos nehéz sorsú figurát vonultat föl Sobor. Közöttük akadnak történelmileg ismert személyek (Bocskai, Balassi, a Wathay-család, stb.) és kevésbé ismertek (Verőn, Forró János, Farkas Máté, Káldy Dömötör stb.) Egy a lényeg: az író úgy rajzolja meg alakjait, hogy a főhőshöz való viszonyuk a fontos, ezzel is kiemelvén Wathay jelentőségét. <5 áll annak az 1600-as jelenetnek a középontjában is, melyben az Annával kötött házasság első perceiben ......egymás után mellére ölelte a háborús társakat, akikkel az elmúlt é vekben az ostromok sorát vívta.” Találóan tömörít Sobor: a legszemélyesebb sorsfordulót és az objektív valóság beszüremkedó mozzanatait együtt tárja elénk. A hű korfestést mutatja az is, hogy egyszerre olvashatunk az emberi lét olyan végletes fordulóiról, mint élet és halál, mennyegző és gyász. Ez is sajátja a hagyományos történelmi regénynek. (Lásd: Háború és béke!) A különféle élettények egyfajta hullámzást biztosítanak Wathay sorsának. Eletakarása és eszménye a reneszánsz eszménnyel rokon, megszenvedett élete is jellegzetes a maga korában. Ezek az általános vonások szerencsésen párosulnak a sajátos magyar helyzet ábrázolásával, s azon belül is a dunántúli várak életének bemutatásával. Itt nyilván szerepet játszik az író szűkebb hazája is; így esik különösen szó Fehérvárról, ahol Wathay vicekapitányságot ért el, s ahol török fogságba esett. A regény egyik legizgalmasabb részlete is Fehérvár visszafoglalását idézi föl emlékezetes leírásokkal. Sobor Antal műve kétségkívül a hagyományos történelmi regények közé tartozik, a nemes é~tékeket fölmutató ifjúsági regények rokona. Tisztességes és egyenletes munka, példás adalék- magyarság-tudatunkhoz, nemzeti létismeretünkhöz. {Magvető, 1980) BAKONYI ISTVÁN 288
