Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 3. szám - Szörényi László: Faludi Ferenc irodalmi jelentősége

Rómában nem csupán közeli ismeretségbe került olyan neves jezsuita tudósokkal és költőkkel, mint pl. Rogerius Boscovich, Lagomarsini, vagy a fentebb említett Cordara, hanem valódi kollegialitás jött létre köztük, hiszen Falud! is tagja volt az Árkádiának.

Faludi az eklogák után elég nagy spáciumot hagyott a kötetben, feltehetőleg ki akarta egészíteni őket ama vergildusi tízre. Talán arra is számított, hogy a hatodik eklogájáfoan jelzett örvendetes változás, az új pápa megválasztása a jezsuita rend visszaállítását, s ezáltal az ő sorsa jobhrafordultát is magával hozza majd. Az egész csoportban legértékesebbnek az ötödik eklogát tartjuk, mert az alkalmi célzások oly tökéletesen összeszervülnek benne a bukolikus couleur locale-lal, valamint az ezúttal megfoghatóan szubjektív elégikus keserűséggel, amelyet Faludi a rendjének feloszlatása miatt érzett, hogy a szabályszerű aranykor helyett a versből egy megfordított világ, egy ellen-utópia körvonalai bontakoznak ki.

Teljesen külön csoport Faluéinak A pipárul című magyar szonettje: elég hűen követi itt azt az ismeretlen eredetű angol verset, amelyet franciául Max Misson, németül Tentzel szólaltatott meg, s a'mely frappáns módon kapcsolta össze a pipafüstöt a múlandósággal; mindezt Turóczi-Tlrostler kutatásaiból tudjuk, hozzátéve azt is, hogy e szonett formája eltér a Nyugat ^Európáiban megszokott alaptól: bár a rímképletet megtartja, de a metrumot nem, hanem magyaros hangsúlyú versre cseréli.

Az utolsó csoport Faludi vallásos költeményeit tartalmazza. Ezek közül kiemelkedik Az Űr Jézushoz írott verse, amely — mint Drebitka Ferenc kutatásaiból tudjuk — egy Xavért Szent Ferencnek tulajdonított, de ismeretlen szerzőtől származó spanyol—portugál szonettnek a változata, amely nem kisebb feldolgozókra talált, mint Angelus Silesius, Dryden, Pope, vagy a 19. században Longfellow. Ha összehasonlítjuk Faludi változatát akár az egyik Kap rin а у -kézi rat ban fennmaradt egykorú magyarországi változattal, akár Náray György 1695-ös magyar fordításával, szembeötlik Faludi legfőbb erénye: a belső formát teremtő harmónlaérzék. Nem tudjuk, vajon hozzáfért-e az eredeti spanyol—portugál szöveghez, sokkal valószínűbb, hogy a számtalan imakönyvben szereplő latin változatot használta, amelynek címe: Affectus amo- ris S. Francisci Xaverii. Ezért veti el a szonett-formát, és használ hat, egyenként háromsoros strófát. A szimmetrikus szerkezetet azzal a következetesen megvalósított elvvel teremti meg, hogy míg az első három versszakban az első sor tartalmazza a második fél pedig a hivő költő egymásra vonatkoztatott miniatűr portréja. Az össz- versszafcban a harmadik sor adja a tételt. Az első fél így a megszólított üdvözítő, a második fél pedig a hívő költő egymásra vonatkoztatott miniatűr portréja. Az összhatás Isten és Ember szétválaszthata.tlan szeretetkapcsolatának érzékeltetése.

Végül megjegyezzük, hogy A feszülethez címzett verséből katolikus népének leit, és a hivők még ma is éneklik. Ez a záródarab. A „szüzek” és „ifjak”, akik az első versben szerelmes évődéssel daloltak, itt a feszület alatt sírnak. Így zárul a kötet- kompozíció.

Kevesebb terünk van most arra, hogy méltassuk prózaírói erényeit is. Pedig a prózában sem volt kevésbé tudatos művész, mint a költészetben. Első nagyobb vállalkozása William Darrell angol jezsuita erkölcstani művének fordítása volt; az eredetinek a címe: 14 Gentleman Instructed in the Conduct of a Virtuous and Happy Life. Ez 1704 és 1707 között jelent meg; Faludi Giuseppe Morelli olasz fordítását használta. Három részletben tette közzé: Istenes jóságra, és szerentsés boldog életre oktatott nemes ember; Istenes jóságra, és szerentsés boldog életre oktatott nemes asz- szony; Istenes jóságra, és szerentsés boldog életre oktatott nemes úrfi. (Az első kettő 1748-ban, a harmadik 1771-ben jelent meg először.) A mű, illetve művek eredeti célja az volt, hogy a dieppe-i jezsuita kollégiumiban úri viselkedésre oktassa azokat a katolikus nemes ifjakat, akik a protestáns szigetországban nem juthattak vallásuknak megfelelő neveléshez. A polémia, melyet a párbeszédekben írott mű szereplői folytatnak a helyes életmódról, immár nem igaz hívők és eretnekepk között zajlik, hanem a vallásos és a vallástalan életvitel képviselői között. A rengeteg szatirikus festésre alkalmat adó könyvet Faludi látható gyönyörűséggel ültette magyarra, és célja leg255