Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 12. szám - Pass Lajos: Októbervégi..., Régi őszi este (versek)
PASS LAJOS Októbervégi... Októbervégi fák, kígyónyelv-ágbogak, hógyanús horizont, lázgörbék verdesése; valamerre a Nap: kiszívott naspolya, avaros járda itt, cármedve pulhaságú. Mondják: zsineg és két a világ vége-hossza, hát — metszeni köldökzsinórt, netán ütőeret —, úgy lenne élni jó: kinyílni mint a bicska, de ez a köd-évad, e földrajzi semmisem! S ha elkiáltanám magam: szeretlek?! de nincsenek falak. Eképpen szó, szó, szó; csak rádcsodálkozom mint véremre, ha kibuggyan, hajam csonkjaira borbélyműhely kövén; vagy te: a gázcsapon túli Ismeretlen, kóbor repülőgép lakatlan föld felett. KERÉK IMRE Régi őszi este A szurokfekete hasú rézkondérban szilvalekvár fortyogott, göndör párát eregetve a holdra. Csillagok szánkáztak a vén diófa harmattól síkos levelein. A pincelépcsőn erjedő must illata botorkált föl tántorogva s megindult át az udvaron. Begombolózott élűig bolyhos-meleg harangzúgásba a templomtorony. 1068
