Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 11. szám - Nagy Gáspár: Kunszabó Ferenc: Jászföld

1

kumentált az időmérleg. De a kérdőívek itt nem sokat árulnak el a válaszadókról. Nincs lényeges eltérés az országos életmód vizsgálatok adataihoz viszonyítva. Kicsit sokat időzik Kunszabó a fiatalság mai közösségi szórakozásának problematikájával. Pontosabban: a közösségek hiányával. (Konklúziója inkábbb érzelmi töltésű, mintsem megalapozott vizsgálat eredménye.) Tiszteletreméltó monomániával vallja a magánszorgalom, a családi-házas építkezés, egyéni gyarapodás országos érdekbe tagolódó hasznát és fontosságát. Szenvedélyesen vitatkozik azokkal, akik a folyamatot cinikusan megkérdőjelezik, akik ebben a kapitalizálódás és a paraszti „rossz mentalitás” feléledését vélik megtestesülni. (Itt annyira országos jelenségről ír, hogy ki is szalad a könyv érvényességi köréből, nembeszélve arról, hogy több korábbi cikkében már olvasható volt, ezért itt ismétlésként hat, független attól, hogy osztjuk Kunszabó nézeteit.)

A zárás epilógszerű, harmóniát sugalló: a táj és a nagyüzem megbékéléséről szól. Mint az egyetlen lehetséges és jól bevált találkozásról, noha a könyv kitűnő fejezetekben éppen e „nagy találkozás” embert-próbáló gyötrelmeiről tudósít. De a jászok megértettték — mint annyiszor történelmük alatt! — az idők szavát. Ezért őrizhetnek és teremthetnek értéket. Szépen és igazul fogalmaz Kunszabó: „... az ipart nem ők módolták ki maguknak, hanem kapták, s az első időkben határozottan úgy tűnt, hogy a jász tudat ellen is való. De mert újabban több jel mutatja, hogy a gyár, ha jórészt célszerűségi okokból is, de figyelembe akarja venni a helyi hagyományokat, remény van arra, hogy a táj modern termelőszövetkezetei megkapják a jász öntudat hajtóerejét is, mintegy ráadásként.” (315. 1.)

A szerző a könyv függelékében közli a felhasznált táblázatokat, mutatókat. A felmérés eredményeit az egyes fejezeteknél is jól hasznosíthatja az olvasó. Kúrió- zumnak számít, hogy közli az 1745-ös jászsági családnév-összeírást — településenként. S ami a mostanában megjelenő szociográfiai, szociológiai munkákból hiányzik, az itt megtalálható: a segítő munkatársak nevei, s az is, hogy miben voltak a szerző nélkülözhetetlen partnerei. Molnár Edit fotói, a tőle megszokott magas színvonalon szolgálják az írott szöveg tartalmi és hangulati hitelét. A recenzens a legvégén csak egy dolgon töpreng és kérdőjelet kanyarít a mondat végére. A Jászföld — egy kicsit terjedelmesebb formában — mért nem a Magyarország felfedezése című, méltán népszerű sorozatban jelent meg? (Szépirodalmi, 1981.)

NAGY GÁSPÁR

ÉLETÜNK * * * * ÉLETÜNK * * * ÉLETÜNK

Szeptember 14-én nagysikerű költői esten mutatkozott be Ratkó József József At- tila-díjas költő a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a Művészeti Fórum keretében. Az est házigazdája Pete György volt.

*

Október 5-én a Veszprémi Egyetem Klubjában irodalmi műsorral egybekötött ankéten találkoztunk veszprémi olvasóinkkal. A tartalmas beszélgetésen Simonffy András József Attila-díjas író és Zalán Tibor költő felolvasása mellett szerkesztőségünk munkatársai tájékoztatást adtak a folyóirat törekvéseiről.

*

Október 13-án Pozsonyban az Irodalmi Szemle és a Madách Könyvkiadó szerkesztőivel találkoztunk. A megbeszélések központjában a műhelyeink közötti kapcsolatok erősítése, irodalmaink még rendszeresebb figyelemmel kísérésének lehetőségei álltak.

992