Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 11. szám - Ladányi Mihály: Idegen kedvenceim: Anemone Latzina - Anemone Latzina: Ars poetica, Ars, Egy délelőtt leírása, Javaslat az Egyesült Államoknak a faji kérdés megoldására, Kérdés arról, amit a világon elvesztettem (versek Ladányi Mihály fordításában)

LADÁNYI MIHÁLY Idegen kedvenceim ANEMONE LATZINA* A. L. versei már a mondandót felvezető ötletükkel megfognak. Mindemellet fi­gyelembe veszi azt az „alapszabályt” is, hogy valamirevaló költőnek kötelessége az egyéni stílus kimunkálása. A. L. egyik stíluseszfcöze a szűkszavúság, ami fe­csegő, mellébeszélő költészetiparunk túltermelési válságában különösnek tűnik. A. L. úgy tiszteli a szakmát, akár a régi kézművesek. Nem romantikus, de nem romantikátlam, epekedik, de nem holdvilágosan, nő-költő, de nem költőnő, vagy­is azok a bizonyos poétái húrok ott fent a fejben vannak kifeszítve. Keveset publikál. Első és eleddig egyetlen verseskötete 1971-ben jelent meg a kolozsvári Dacia Könyvkiadónál, Was man heute so dichten kann (hozzávető­legesen magyarítva: Amiről ma verset lehet írni) címmel. Azóta versei a Neue Literatur című bukaresti irodalmi folyóiratban jelennek meg, amelynek belső szerkesztője. * (Sz.: 1942. Brassó) ANEMONE LATZINA Ars poetica És te csak írod verseidet G-nek és én csak írom verseimet A-mak G nem beszéli a te nyelvedet A egy mukkot sem tud nyelvemen De azért csak írod verseidet G-nek én meg csak írom verseimet A-nak Mi ez ha nem költészet? 938

Next

/
Thumbnails
Contents