Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 11. szám - Kalász Márton: Románc, Utóirat (versek)
KALÁSZ MÁRTON Románc D emény Ottó emlékének E vers sziromfüle szintén elfagy őszelő jöttél bélelt sipkát most se vett vártam éjszakáimban még énekelj s nem kötném el halál nyelvedet ha valál szívemnek csalogány így tudom már hűtlen is vagy tudd a vers-rózsa ily ház elé kietlenbe kiültetve megf agy s nem sikoltmak fák se ablakok fű-varratos síkok érdesednek szürkületre fehérre meszelve lent meztelenednek s én még várok nem a rózsa vár csalétek hangodért csalogány várok nappalomban énekelj nem kötjük el élet nyelvedet éjjel fagyni reggel borzolódva fölengedni csak lehet---------U tóirat Eli tudja, nem voltam-e szánandó, szánalmas: én itt s ily ablak felől untalan megvilágítva évszakfényekkel, ernyedt hamuviseitsége arcomnak s fenendő gondolataim fejemből kivonva: inkább szamárfülekké élesedtek fegyver-forma helyett. 920
