Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 9. szám - Markó Béla: Hát lássuk, mit váltasz valóra, A fekete kirándulás (versek)
A fekete kirándulás Szürkéskék pusztulás fekete elmúlás és perverz kíváncsiság csákány légkalapács gázálarc kezeslábas költői álöltözet míg a szavakat keresem hogy alábukjam a szénifekete szerkezetbe az eljövendő tűz szilárd kellékei a véresre horzsolt falak a megemésztett erdők széthulló alkatrészei csillogó fekete ürülék és a szüntelen légszomj a függőleges aknák és szennyes kloákák míg magukba zárnak a nedves folyosók elrejt a távoli jövő múzeuma a halhatatlan és múlhatatlan bányaidő a képtelen jelen idő ha minden tűzvillanás azt kísérti amitől félsz és amire vársz mert végül betelik gyávaságod beteljesül a hihetetlen hogy elégsz abban amit csak későbbre csak holnaputánra szántál és ott ülsz valami bányamélyben fekete nyálat csurgatsz makulátlan tegnapi hóra nem tudom felfejteni jelképek burkát nem tudom hogy a magunk mögé lapátolt piszokból porból törmelékből szarból mi lesz majd és hogyan fogunk itt visszatérni ha előre törve egyre visszatöménk és arra van a most is.
