Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 8. szám - Kovács István: Utazás II., Szinopszis (versek)
Szinopszis A jövő embere számára — hia ilyenről egyáltalán beszélhetünk —, lehetséges, hogy Krzysztof Zanussílt csak az ABC betűi választják el Krzysztof Baczyhs- kitöl, mem a kor. Filmforgatókönyvének borítója fekete, a cím és a név rajta fehér. Krzysztof Baczyhski verseskötete fehér, betűi feketét. A védőszínek Zanussit gyászolják, pedig Baczyhski balt meg. A varsói felkelésben. Átlőtték a fejét. Zanuissi leforgathatja halálának jelenetét. Ugyanabban a házban, ugyanazon az emeleten. Az ablak elé lép. Elnéz abba az irányba, ahonnan a lövés jöhetett. Ä külső felvételnél nem kell eltávolítani Baczyhski emléktábláját. (A halottak napja úgyis koszorúk alá temeti.) Zanussi behozhatja a mesterlövész arcát. (Lehet, hogy valamikor becsületes vadorzó volt.) A fásult elégedettségnek nincs múltja, se nemzetisége. A puska távcsöve — a gyermekkor vásári kaleidoszkópja. Ismételje meg úgy a felvételt, hogy a szálkereszt pontosan a csukott ablak belső keretére essen. Kis idő múltán csússzon oldalt-lej jebb. Az üvegtábla vagy beüvegezetlen tér így ismét négy részre osztódik. Ekkor lépjen az ablak elé és nézzen abba az irányba, ahonnan a lövés jöhetett. Vérző fejű zászlósukat cipelik a fiúk. Holnapi önmagukat. Zanussi lefényképezheti saját könyvét, a Baczyhski sírját borító fekete gránitlapot: virágok ravatalát. Körös-körül nyírfák: a csönd hirdetőosziopai. Kérgük papírlapokká basadozott. A hallgatásra levelek árnyéka vetül — vérfolt, tintafolt vagy ujjlenyomat. A film nem lehet színes.
