Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 7. szám - Simonffy András: Kompország katonái VI. Eközben Budapesten (2) (történelmi kollázsregény)

ben, hogy a kommunisták részéről neki kellett volna átrepülnie, de a kocsi érte sem jelentkezett. Apám ma is abban a hitben él, hogy a memorandumot aláíró politikusok megbízottaival a kocsi elindult, de Székesfehérvár környékén gumidefektet ka­pott, s emiatt lekéste a startot. Ez a megoldás jól hangzik, de rögtön bennem a kétség: hogyan lehet, hogy egy ennyire körültekintően és jól megszervezett ak­ciót gumidefekt ítélhet halálra akkor, amikor a gép Gamásza-pusztán a megbe­szélt időpont után még majdnem másfél órát várni is tud... Egy kerékcsere abban az időben sem kerülhetett tíz percnél több időbe... — Nézd, András, erről én csak anyit tudok, hogy a Zerkowitz-fivérek (Pé­ter és Oszkár), mint fiatal polgári baloldali beállítottságú emberek keveredtek bele ebbe a mozgalomba ... Borkereskedő család voltak amúgy, övék volt a gróf Somsics József nevén futó borpincészet Budafokon ... De itt van nálam annak a Bajcsy-Zsilinszky levélnek a szövege, amelyet ennek a bizonyos második delegációnak kellett volna átvinnie 1944. november 23-án. Magától Bajcsy-Zsilinszkynétől kaptam meg az eredetit lemásolásra, mi­előtt ő a hagyaték más fontos dokumentumaival együtt átadta volna a Széché­nyi Könyvtár levéltárának. 7. — Bajcsy-Zsilinszky Endre Molotovhoz intézett lelvele: Excellen­ce! Magyarországnak 1944. március 19-én történt megszállása után azonnal megkezdődött a demokratikus pártok és erők tömörülése, s megalakult a Magyar Front, melynek magvát a Független Kisgazda Párt, és a Szociáldemokrata Párt régi parlamenti szövetsége alkotta. Ez a szövetség a Magyar Frontban kiegészült a Kommunista Párt­tal, a Nemzeti Radikális Parasztpárttal, a Katholikus Szervezetek Szövetségével, illetve az utóbb alakult Kereszténydemokrata Nép­párttal, a legitimisták szervezetével és a református szervezetek együttesével. Ez a Magyar Front, súlyt helyezvén a jogfolytonosság­ra, megteremtette a maga kapcsolatát és bizalmas együttműködését Horthy Miklóssal, Magyarország kormányzójával. Ez a bizalmas együttműködés volt a politikai alapja a magyar kormányzó október 15-i kiáltványának, amelyben bejelentette, hogy fegyverszünetet kért a Szövetségesektől, ugyanakkor hadparancsban utasította a honvéd hadsereget további parancsainak hűséges végrehajtására. A kor­mányzói kiáltvány a német-nyilas puccs előkészületei és ifj. Horthy Miklósnak a Gestapo részéről való tőrbecsalása és megsebesítése (talán megölése) miatt hangzott el hamarabb, mint hogysem a kor­mányzóhű magyar részről a kellő katonai előkészületek megtörtén­hettek volna. Így a német katonai túlerő, a testőrség katonai ellen­állásának leverésével aránylag könnyen felülkerekedett — Horthy Miklós német fogságba került. A Magyar Front a kormányzó személyének kikapcsolódásával új elhatározás elé került. Mint a nemzet nagy demokratikus többsé­gének képviselője ezekben a válságos időkben, a másik alkotmányos tényezőnek a szereplésből való kiesése folytán a Magyar Front maga vette kezébe a kormányzói kiáltvány realizálását, ennek érdekében a német megszállók ellen való nemzeti fölkelés megszervezését és ve­zetését. Megszervezte mindenek előtt a Magyar Front pártjainak és a legértékesebb pártfölötti szervezetek küldöttségeiből a Nemzeti 540

Next

/
Thumbnails
Contents