Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 5-6. szám - MŰVÉSZET - Csák Zsófia: Az első szabad május 1. Storno Ferenc soproni plakátján
monumentális erejével: gondolunk itt a századeleji alkotásokra, alhol már a népet, a néptömeget személyesíti mag, a maga elesettségében és kiszolgáltatottságában (Tornyai János: Bús magyar sors, 1910), néhány esetben csak a teljesség iránti vágyakozást megjelenítve (Kemstok Károly: Lovak a vízparton, 1910). Storno plakátján a munkásainkkal egybeforrt fehér színű ló magát a népet jelenti, és lovasa tevékeny segítőtárs. Később ez a motívum már általánossá válik, napjainkig megmaradt jelentéstartalma. A ló és a szörny ellentétpár (itt sárkány — ember -f- ló) szintén ezután lesz gyakori. A hátteret adó tűz árny- és fényhatása pszichológiailag festi alá a kép előterének drámai jelenetét. Festésmódja izgatott, csupa lendület, sötét-vörös kavargás. A lángnyelvek ritmusuk révén válhattak a kompozíció alapelemévé. Felveszik a férfialakban és a lóban rejlő dinamikus mozgást, amely tovább gyűrűzik a vörös köpeny hullámzásában, és a zászló lobogó, baloldalon kígyózó mozgásával harmonizál. A plakáton háromféle színt láthatunk: a papír nyers fehérsége — vörös — fekete. Ezt részben a litográf technika kötöttséged indokolják. E kevés színt azonban megfelelően alkalmazza a művész, ezért nem érezzük színben szegénynek. A középen kiemelkedő ló és lovas fehér, pontosabban az előállítási módból adódóan nyerspapír színű, s elementáris életerőt sugározva bontakozik ki a meleg vörösből. A mezítelenség lehet a kiszolgáltatottság érzékeltettője is. Itt is szó van erről, de olyan jelentéstartalommal párosulva, hogy az eddigi kiszolgáltatottság micsoda hatalmas erők tartaléka volt! Inkább a már antik márványszobrokban is meglévő fém- ségességen van a hangsúly. A ló is fehér. Ez egyrészt az idők során kialakult, meghatározott színből adódik, másrészt az ennél ősibb, pogány mítoszokig visszanyúló fehér ló — hatalom jelképből is. A ló, lovasával ellentétben, hagyományosan van szerszámozva. Szügyén — emblémaszerű körbe foglalva — az ember egyik legősibb, a munkásoknak pedig legtipikusabb szerszáma, két keresztbe tett kalapács látható. Ez a jelzés is a ló és lovas stímibolikájában rejlő összetartozásra utal. A sárkány szintén föhér színű, de a kompozícióból adódóan ez a fehérség hideg. Ridegségét elősegíti a szömyalak eltorzított, erőlködő, végsőket rángó teste. A hátteret alkotó vöröses atmoszféra többféle jelentést hordoz. Itt a vörös szín először a tűzzel és vérrel asszociálva a szabadságküzdelemre, a proletárhatalmat védő forradalmi harcra utal. Ezzel függ össze a plakát felső síkját betöltő vörös zászló és a nyélből letekeredő vörös szalag is; összekapcsolódnak és értelmezik egymást. A tűz izzását fokozza az ellentétes fehér is. A vörös szín általában dominál a korai forradalmi plakátokon., és az 1919-es plafcátművészetben meghatározóvá vált. Storno Ferenc plakátjának rajz-, szán-, kompozíció- és szimbólumrendszere együttesen fejezi ki az emberi erőt, szépséget, harmónia-igényt, az első szabad május elseje minden harcát, szenvedését és öröméit. JEGYZETEK 1. Storno Gábornak — a művész Sopronban élő fiának — szóbeli visszaemlékezése alapján. 2. Csatkai Endre: Sopron képzőművészeti élete a Tanácsköztársaság idején. = Soproni Szemle 1959. 1. szám 104. p. 3. Bayer Lipót nyugdíjas soproni nyomdász szóbeli visszaemlékezése alapján. 4. Ijjas Antal: Szentek élete. Ecclesia Könyvkiadó Bp. 1976. I. kötet 275. p. 5. Lazarev: Középkori orosz festészet. Magyar Helikon 1975. 37. p. 503
