Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 5-6. szám - Czakó Gábor: Aranykor (színmű)
ÁRÉSZ (ugrik): Igenis! (Kiszalad.) ZEUSZ: Mehetünk. (Kintről robbanás hangja.) 11. kép 1. jelenet Szín: a Főtér (csaknem olyan, mint az előző képben.) Kissé hátul, bálra oszlopcsarnok, egyúttal a palota trónterme. Előtte a tér, jobbra keskeny út visz hátra. Ezt, a palotával átellenes oldalon, a templomhoz vezető lépcsők határolják. A lépcsők tetején szikla. Az előbbiek érkeznek, Árész önfeledten robbantgat. ZEUSZ: Árész! ÁRÉSZ: Parancs! ZEUSZ: Földeríted a palotát! ÁRÉSZ: Igenis! (Körüljár.) Zeusz leül a trónra. Dionüzosz és Pro- méteusz melléje állnak. ÁRÉSZ: Sehol egy lélek! ZEUSZ: Ülj le. (Helyet mutat a lábánál, átadja a géppisztolyt.) Ezt foghatod, de ez is kéznél lesz! (Mutatja a pisztolyt.) PROMÉTEUSZ: Sikerült a sokkolás. ÁRÉSZ: Mire várunk? DIONÜZOSZ (cigarettákat rakosgat): Hogy megszáradjon a cigarettám. ÁRÉSZ: Nekem nem hiányzik éhgyomorra! Hanem egy jó rántotta! Ham and eggs! ZEUSZ: Prométeusz! Csapj erre a micsodára! (A gongra mutat.) PROMÉTEUSZ háromszor megüti a gongot. ÁRÉSZ: Pincér! ZEUSZ (miután vártak egy ideig): Még egyszer! (Prométeusz ismét hármat üt a gangra. A terem baloldali függönye mögül Héra lép be, térdreborul.) HÉRA: Uram! Uraim! DIONÜZOSZ: A kutyafáját! Egy lány! ZEUSZ: Ki vagy te, leányzó? HÉRA: Hérának hívnak, uram. ZEUSZ: Derék. Mit kívánsz, Héra? HÉRA: Zénó küldött, a főpap, vagyis Amphytrion király, vagyis Amphytrion nevében Zénó. ZEUSZ (Prométeuszhoz): Mifélék is ezek? PROMÉTEUSZ: Akhájok. ZEUSZ: Persze. Tudtam is. Tehát akhájok vagytok, leányzó? HÉRA: így nevezzük magunkat, uram! ZEUSZ: Csak nem félsz tőlünk? HÉRA: Hogyne félnék, uram! ZEUSZ: Mért éppen egy nyárfalevél- leányt küldtek a gazdáid? HÉRA: Mert ők is félnek, nagy úr! És én nő vagyok. Papnő. ZEUSZ: Aha! Papnő! Tiszta, rendes munka. Jól megfizetik? (Héra nem érti.) PROMÉTEUSZ (súgva): Nincs még náluk pénzgazdálkodás! ZEUSZ: Te csak ne oktass engem! Na! (Hátradől, csönd.) DIONÜZOSZ: Kérdezni kellene még, uram! ZEUSZ: Engem nem érdekel ez a nőszemély. Ostoba. PROMÉTEUSZ: Megilletődött. ÁRÉSZ: Küldjük ki a konyhába, hogy üssön föl harminc tojást. DIONÜZOSZ: Én még kérdezgetném egy kicsit. ZEUSZ: Felőlem...! DIONÜZOSZ (Hérához lép): Tehát papnő vagy, gyermekem. Mi a feladatod, mint papnőnek? HÉRA: A Szent Tüzet gondozom, uram. (Szégyellősen.) Egyebek közt. DIONÜZOSZ: Derék. Nagyon derék. Igazán szép föladat egy ilyen bájos leánykának. Tehát tűzámádók vagytok. HÉRA: Dehogy, uram! Mi Kronosz Atyát tiszteljük! DIONÜZOSZ: Persze ki mást, mint Kronosz Atyát! ÁRÉSZ: Ki a fene az a Kronosz Atya? HÉRA: Nagyhatalmú úr ő, uram! Legyőzte az őskáoszt, meg a sötétséget, és rendet teremtett a világban! Nagysza- kállú, bölcs, öreg Isten! ÁRÉSZ: Kronosz, Kronosz? Egy nagy- szakállút lepuffantottam az előbb ... 427
