Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 4. szám - Kiss Anna: Boldog változat
(Elsötétül a szín. Lassan megvilágosodik a Kakukkfű presszó belseje: Balra presszóasztal, székek, sörök. Kristóf, a nyenyerés meg a fazekas isszák az áldomást.) FAZEKAS: Hót ilyen nincs ...! Maguk a semmit adtál el, uram ...! Kénkőszaga van az egésznek ...! NYENYERÉS (varrja a pénzt a fazekas kalapbélése alá): Naná! Majd ibolyaszaga! (Csurika, a presszótündér jön be, alig valamiben, nagy törlőruhával hajtóvadászatot rendez a legyek ellen, minden lehető módon igyekszik felhívni magára a figyelmet. Kristóf némi undorral figyeli.) KRISTÓF: Tehetségtelen! („Megáll a kés a levegőben” meg a konyharuha. Kóc-llona lobban be pirosán a papírforgóval, körbecsudálkozik.) CSURIKA: Meg lett mondva, hogy ide ne gyere! (Ilona megretten, gyürködi a veres ruhát.) Kedves Mama! KRISTÓF (feldönti a széket, elébe megy Ilonának): Felfelé hulló faleveleken ne ám-ulj Boldogtalan Hercegem, a halhatatlan szépség még szabad. Világ fájára visszaszáll, miként a rút s a szép egyetlen ég alatt. (Asztalhoz vezeti Ilonát. Ilona dermed- ten emlékezik kezével az elfelejtett si- mogatásra.) CSURIKA: Tudják maguk, ki az én férjem jóbarátja?! (Közben a Kedves Mama hatalmasan megáll az ajtóban.) NYENYERÉS (mókázik Ilonának): Tisztelt etjük a derék embert! KEDVES MAMA: Csurika! Ide gyere!!! (Csurika esze nélkül engedelmeskedik, a Kedves Mama lesóz egy hatalmas pofont.) Ez a te férjed jóbarátja! NYENYERÉS (behúzott nyakkal): Ajaj. (Csurika bőgve ki, a Kedves Mama az asztalhoz, bemutatkozik.) A Kedves Mama. (Letelepszik. Üjabb bőgési roham oda- kintről.) Én neveltem ezt a libát. (Odakintre.) Kár volt.. . ! Feláldozni érted a lacikonyhát...!!! (A társaságnak.) Vén bolond, még dicsekedtem is: hogy én már befejeztem az életemet, már ami a lényeget illeti, és az én magzatomnak én miattam ne égjen a képe, hogy: „A Kedves Mama lacikonyhás” ...! Fuj! Most aztán itt van a Kakukkfű presszó, és itt vagyok én is...! A nagysága! A repedt sarkú! (Kívülre, a lányának.) Te is csak egy liba vagy ...! Ha nem lennél az, nem hireskednél: „A férjem jóbarátja” ...! KÓC-ILONA: Néniké! (Súg valamit a Kedves Mamának.) KEDVES MAMA: Arra, lelkem! 321
