Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 3. szám - TANULMÁNY - Kiss Benedek: Petőfiről és rólunk (esszé)

hogy önmaga megvalósításának jobb lehetőségeit kicsikarja, pezseg, forr, szervezkedik is. Amilyen aprólékos türelemmel vizslatja a holt anyag titkait 'a természettudomány, épp olyan lázas dühvei elemzi, boncolgatja élő önmagát az emberiség, keresve betegsége gócait, hatalmaik rozsdás vasburkában megtisztulása lehetőségeit. Mint a bányatűz, terjed, feltartóztathatatlanul nő a társadalmi gondolkodás láza. Az intézmények még államhatalmak „mérőműszerei”, céljuk: kitapogatni a társadalom gyulladásos pontjait, hogy mielőtt beláthatatlan következményekkel az egészre terjednének, csillapíthatok legyenek. De mint a bűvészinas palackjából, ez a szellem is kiszabadul az ellenőrzések vaskalapja alól, és szétpárolog izgatya, termékenyítve.

Ilyen összefüggésekben tűnik ki, milyen korszakos jelentőségű Petőfi, hogy milyen „modern” is ez a költőd én! Petőfi gondolkodása', idegrendszere, lénye egésze miár jó száz évvel ezelőtt abból az anyagból szerveződött, arra rezonálit, amiből jövőnk épülhet, ami nagyobb méretekben csak ezután alakul ki. És életművén mintegy korona, hogy — ügyelve az esztétikum szuverenitására — mint költő, „nem átallotta”, hogy versel egészéből is ez a tiszta ős-rádiumfény sugározzák, ez a közösségért való étés- halás, ez a néppel-tűzön-vizen^át, ez a cselekvő-felitáró szándék.

Meggondolták-e mindezt azok, kik porosnak, múlt századi romantikusnak degradálnák? Akik időszerűségét vesztett klasszikussá tisztelnék Petőfit, a legfelszíneseb'b. sznobos tiszteletlenséggel?!

STERIO KAROLY: KLAPKA GYÖRGY ARCKÉPE

279