Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 3. szám - Zelei Miklós: A gótika határán (vers)
antenna a béke árbocain a barátság zászlórúdjain szívdobogásom vezetékekre kapcsolva szívdobogásom normáááááliiis álmaimat sötétséggel álmodom teli mintha mindig gödröket álmodnék becsukódott csapdát elsötétítő papírokat mintha mindig azt álmodnám hogy cigarettám parazsára vadásznak mintha lehetséges volna hogy álmaimból hívják elő apadó arcod a tündér személyleírását mintha bizonyítható volna hogy szívhangjaim árnyékában a bizonytalan zörej bujdosásod álmaimat sötétséggel álmodom teli csak egy madárhulla oszlik az álmaimról készített felvételeken csak egy madár tompa zuhanása az electrocardiogramm kifogástalan vonalában megmenekülés trombózisa szívdobogásam normáááááliiis számba fordítva veszem a cigarettát kiürül a tündér ha fényképezik csak én tudom kinek a haját szecskázza a visító benzinmotor a konnektorból kihúzott szív villanásnyi örökmécses lobbanásában vonásaid (megfejthetetlen utolsó aritmia a készülékekből vérfoltok vércsíkok morzejeleivel tekerednek a papírszalagok) csak rád gondolok már 228
