Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 2. szám - Ladányi Mihály: Idegen kedvenceim - Paszkál Gilevszki

LADÁNYI MIHÁLY

Idegen kedvenceim

PASZKÁL GILEVSZKI

Tanulmányt kelle írni róla, feszeset és pontosat, mint a költészete, amelynek komor, patinás szövetén világos öltésként bujkál át a lélek díszítő öltése, a fény. Paszkállal azonban úgy vagyak, hogy a teljes nevét is is olyan fura leírni — Paszkál Gilevszki — mintha anyakönyvbe bejegyzett nevünket mondaná ki pöttömke gyermekünk. Mert Paszkál barát — és hány magyar író, költő barátja volt Nagy Lászlótól az élő fiatalokig! — és Paszkál mókamester és mediterrán világcsavargó, játékos bohém és a legmegbízhatatlanab b megbízható. Ugyanakkor szikár művész, és megszállott, friss, indulatos humanista.

Végezetül abban maradtam magammal, hogy Paszkálhoz méltatlan a meke- gős tanulmány, a szemüveges-torokköszörüléses okoskodás, noha igaz, amit csörgősipkája alól néha ki-kiszól: Paszkál csak egy van. S be kell látnom, hogy a költői környezetszennyezés eme korszakában, amikor az önjelölt poéták már az anti-versről is lemondanak, egyszerűen csak úgynevezett „szövegeket” közölnek költészet ürügyén, jól jön nekem ez a makedón költő, aki minden versét szonettformában írja, ízes makedómsággal, noha franciául is szélhámoskod- hatna.

Életútja színes volt és bonyolult, és az az érzésem, ez magyarázza meg, hogy ma is zaklatottan tud csak élni. De azt is, hogy amit a művészetben csinál, az lehiggadt, súlyos, mint a klasszikusoké. 1939-ben született a görögországi Sze- tomán, és kilencéves volt, amikor a polgárháború Magyarországra sodorta. Kezdetben Dég, majd Pécs és Balatonalmádi gyermekotthona nevelte. Középiskolába Székesfehérvárra járt, utána a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Festőművészi stúdiumait Belgrádban és Párizsban fejezte be. Vizuális alkata már korán Petőfi tájversei felé vonzotta, és mivel anyanyelvi szinten beszél magyarul, ezeknek a fordításával kezdte műfordítói munkásságát. Hamarosan átváltott a modernekre, és 1970-ben már Nagy László-kötete jelent meg makedón nyelven. Ezt követte a mai magyar költészet nagy antológiája, amely mindezidáig a legnagyobb terjedelmű mad magyar antológia Jugoszláviában. 1978-ban jelent meg száz Ady verset tartalmazó fordííáskötete, amelyben egy tanulmányt is publikált Ady költészetéről.

És számos prózafordítás, Darvastól Moldováig.

Magyarul viszonylag kevés műve szólalt meg eddig. Mivel azonban Paszkál valóban csak egy van, feltehető, hogy ennek a kitűnő makedón költőnek, fordítónak és festőnek érdemeire előibb-utóbfo hazánkban is fény derül. Esetleg egyszerre.

IRODALOM

Csuka Zoltán: Száz Ady-vers makedónul (Paszkál Gilevszki műfordításai) = Magyar Nemzet, 1978. márc. 12.

Külföldi irodalom magyarul, magyar irodalom idegen nyelven (Kerekasztal) = Nagyvilág, 1975. 3. sz.

(Vedres): Paszkál Gilevszki (Vendégeink) = Élet és Irodalom, 1972. 25. sz.

153