Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 12. szám - Páskándi Géza: Egy népmonda feldolgozása (paródiák)

névtelen levelező tagja, és nem utolsósorban az Igyi szuda c. táncverseny (vetélkedő) zsűrijének elnöke. Ez utóbbit a televízió szervezte régi hagyomány szerint. Magyar címe is van: Gyere, táncolj velünk.

Ennyi érv előtt kénytelen volt meghajolni. Sokkalta becsülőbb szemmel méregetett.

— Jó magának. Nekem van ez a vacak három Nobel-díjam s még az akadémia levelező tagja sem vagyok. Mert nem fejeztem be egyetemi tanulmányaimat. Volt egy kis irodalmi lapom, saját költségen tengett: tönkrement. Költőket fordítok, ebből élek — magányosan. Meg a Nobel-díj kamataiból.

Végül is újabb negyven verset adtam neki, így aztán egy hetvenöt versből álló kis kötetet állított tőlem össze. Hja, senki se próféta a saját hazájában.

A kecskekörmök jó híreitől ittasultan tértem haza, ám legnagyobb meglepetésemre főnököm (egyik főnököm) meglehetősen zordul fogadott.

— Te Frédi, mit barátkozol te mindenféle Nobel-díjasokkal?

— Mindenféle? Ez egy haladó harcos. Lumumbához írt két epigrammát.

— Az csak volt. Renegát lett azóta.

Elsápadtam.

— Akkor ez azt jelenti... — hebegtem.

— Azt jelenti, hogy ezután nem utazol.

— De hiszen én szeretek utazni, bármilyen borzalmas dolog is. És Széchenyi is utazott.

— De a saját költségén Frédi. És nem a kecskekörmök ügyében, hanem a külhoni ipart tanulmányozta.

— Majd én is iparkodom.

Ezt is tettem. írtam egy nyílt levelet Gnu úrhoz, amelyben kikértem magamnak, hogy orvul engem elkezdett fordítani. Én csupán azért mutattam meg neki verseimet, mert orvul ő is megmutatta nekem az övéit. Egyszóval ráhúztam egy egész újságlepedőt.

— Na Frédi, szedd a sátorfádat.

És szedtem.

Majd csak találok még Nobel-díjast, aki nemcsak tehetségből, de politikai konzekvenciából is jelesre vizsgázik.

Hát így szenvedtem én meg keservesen a kecskekörmök ügyét. Persze, ez rég volt. Ám akkor ez nem kedvetleníteti el, bármilyen fárasztó, gyötrő és haszontalan dolog is legyen az utazás. Első a köz iránti kötelesség. A kultúrák közeledése. Hogy írjanak rólunk és írjunk róluk a barátság jegyében. És hogy lendüljön fel hazánkban minden időket túlszárnyalva az idegenforgalom. A kecskekörmök érdekében.

1114