Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 12. szám - Páskándi Géza: Egy népmonda feldolgozása (paródiák)

SZABÓ MAGDA

A debreceni disputa (Adelaide)

VtGTRAGÉDIA

Személyek

II. András, a magyarok királya

Melius Juhász Péter, gazdag juhász, püspök, hitvitázó

Szép Juhászné, szül. Diszkretiny Adelaide, háztartásbeli, dzsentroid

polgárlány, entellektüel, szentírás-író.

Történik Debrecenben, illetve a Hortobágyon a XX. században. Majd XIII. és XIV. században, az antifasiszta harcok idején és a városrendészeti gondok korában.

(Szép Juhászné tesz-vesz, majd vesz-tesz, a leánya stafirungját rendezgeti, közben hecserlit főz télire jam-nek, ki-ki néz a virágzó alma- és cseresznyefákra. Diszkréten zokog, remegve. Bejön Melius.)

Melius Juhász: Mit pityeregsz, te feleség? Adelaide! Hallod, Meliusné, született Diszkretiny Diszkretina! Alias Adelaide! JégGsap-királyné!

Szép Juhászné: Siratom ezeket a szép kis hecsepecseket... amik beleolvadnak a lekvárba. Sajnálom őket, hogy sose lesz már belőlük a csipkebokron bogyó. Soha, soha. (Tapintatos hűvösség.)

Melius Juhász (megöleli): A hecsedlit siratod, he? (Ellágyul.) Még én is ellágyulok, mint ez a bogyó, itt, ni. Ez a csipkebogyó.

Szép Juhászné: De hisz a csipkéket is siratom. Külön a bogyót, s külön a csipkét. A lányom stafirungját rendezgettem s eszembe jutott a csipke, amivel más ágyba hál, idegen ágyba, a lánykollégium pedellusának ágyában, aki maga is mozgalmi ember. És eszembe jutott: jesszusom, a csipkelekvar... odakoz- mált! Hát sírtam. Mint a kő. Hidegen. Könnyek nélkül, végig a Varga utcán, a sarokig.

1100