Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 12. szám - M. Pásztor József: József Attila-Emlékbizottság - 1942-ben. A dokumentumok tanúságtétele (tanulmány)

JÖZSEF ATTILA-SÍREMLÉKE JAVÁRA

„Gáspár Zoltánnal röplapot szerkesztettünk, amelyet pénzért árultunk” — írja Marosán György. Ez a kiadvány három József Attila-verset tartalmazott, és a „József Attila síremléke javára” címet viselte. Kiadója Marosán György, készítője a Világosság nyomda volt; ára pedig 50 fillér. A versek életrajzi fogantatásai, illetve témájúak: „Kész a leltár” az első oldalon, „Születésnapomra” a 2—3. oldalakon és a „Karóval jöttél” a negyediken. A költemények kiválasztói a tragikus életérzést kifejező művekkel az őket is nyomasztó társadalmi valóságot idézték.

A képzőművészeik közül - elsőnek Bokros-Birman Dezső szobrászművész reagált az Emlékbizottság tevékenységére, illetve felhívására. A Népszava 1942. május 9-i számába — az Emlékbizottság „felhívása” mellett közölték József Attila szoborportréjának a fotóját is — „Bokros-Birman Dezső szobra” aláírással. Ö ekkor a Szocialista Képzőművészeti Csoporttal és a Népszava szerkesztőségével együttműködött, illetve a függetlenségi mozgalom részére is készített terrakotta szobrot.

1943 decemberében a Népszava egy József Attila-emlékműtervet is publikált — a következő ismertető szöveggel:

József Attila-emlékmű

... Nóti András — József Attila-emlékműterve.

A geometriai nagy felületet itt a hengeres felület, egy gyárkémény alakja képviseli, ez a felületi forma hasonlíthatatlanul melegebb mint a nagy síkfelület. Lépcsős megalapozáson erőteljes, csonka gúla a szobormű „dobogója”, ebből emelkedik a gyárkémény, amelynek lábánál kéz a kézbe négy alak áll megkapó lendülettel. Három férfi és egy nő, munkások, egyikük József Attila. A költő alakjának fejét külön is bemutatjuk.

így hatott tehát az Emlékbizottság kezdeményezése a magyar szellemi és művészi életben még a háború elhúzódó évei alatt is.

JÓZSEF ATTILA-RLAKETT

Az Emlékbizottság felhívása nyomán született meg az emlékplákett is, melynek alkotója Beck András volt. A Népszava 1942. április 26-i számában sz. s. monogramú szerző — Szerdahelyi Sándor — mutatta be az olvasóknak:

... Beck András elkészítette József Attilának bronzplakettjét, melyet lendület, erő, egyszerűség és kifejező képzelet jellemez. A plakett egyik oldalán, magasról tekintett távlatban, monumentális hatású kompozíciója annak a világnak, a nagyvárosnak, amelyből József Attila költészete sar- jadzott — bérkaszámyatömbök között ucca, a munkás stilizált, energikusan mozgatott, kifejező alakjával, s egy mindenek fölé emelkedő fáklya, amelynek lángjai és füstje viliágító felhőként lebeg József Attila világa fölött. Ez az a világ, amelynek a költő a lelkét odaadta. A plakett másik oldalán mélyített barázdakörből emelkedik ki a költő arcmása. Nem a fiatalosan, talán naivan gyermekarcú ifjúé, a szobrászművész felfogása nyomán, markáns rajzoltsággal, József Attilának elmélyült, gondolatba bomló — munkásarca tekint felénk.

Beck András elmélyült művészettel megoldott plakettja egyként nyeresége a képzőművészetnek és a József Attila-kultusznak.

Beck András alkotása része lett — az Emlékbizottság tevékenysége következtében új szakaszához érkező — József Attila életműve közkinccsé tételének. A munkásmozgalomban történő terjesztésének dokumentuma a Népszava 1943-as — kövér betűkkel közölt — közleménye:

1070