Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 12. szám - Horváth Béla: "Add kezembe e zárt világ kilincsét..." Az életkudarc kompenzációjának kísérlete József Attila Gyömrői Edithez írott verseiben (tanulmány)
mutatja: a pszichoanalitikusnő egyenrangú. Az életfunkció biztosítása, (etess, takarj be, foglalkozz velem) s a félelem elűzése az anya-gyermek viszonyra vonatkozik. Az érző ambivalenciáját a következő versszakban kétségbevonhatatlanul megjelenő szerelem mozzanatai jelzik: Reám néztél s én mindent felejtettem. Meghallgattál iés elakadt (szavam. Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen Hogy tudjak élni, halni egymagám. Az ezt követő művek már lényegileg mások. „Nem sikerül dallal elűzni a szorongató magányt” — ahogy á Levendel—Horgas házaspár találóan írja — megpróbálja tehát más módon. Hogy erről van szó, a félelem, a magány elűzéséről, az abból is látszik, hogy ezekben a szerelemkérő-könyörgő-zsaroló versekben súlyozottan (többnyire a záró részben) jelentkezik ez a motívum, s. minden esetben a szeretettel, szerelemmel mint optimummal áll korrelációban. Ezt láthatjuk az Aki szereti gyáva vagy, Mint a mezőn, a Majd megöregszel című versekben is, de a Nagyon fáj zsolozsmázó felsorolást záró versszakában is: Hallja, míg él. Azt tagadta hneg, amit ér Elvonta puszta kénye végett Kívül-belül menekülő élő elől a legutolsó menedéket. Az említett költeményekben vagy teljes egészében, vagy implicit formában egy sajátos vershelyzet bontakozik ki. A^Jfívánt dolog (szeretet-szerelem) hiánya motiválja a lírai én megnyilatkozásait, amelyek a körülmények erejénél fogva (az el nem érhetőség, illetve a szükséges feltétel hiánya) preventív jellegűvé válnak. Tehát a záró szakaszokban megjelenő menekülésvágy, a veszélyeztetettség helyzete verifikálja azokat az eszközöket, amelyek — a költő hite szerint — azt feloldhatják. Végső eszközként, a szó erejébe vetett hit jelentkezik egyfelől. A káromkodások — amelyek nem azonosak a kiszólásokkal — jelzik a kimondás, megnevezés mágikus eszközét, hisz nyilvánvaló, hogy a káromló szavak, az átok a mágia csökevényesült formái. Ne bántsd a gyenge nőt, ha már szeretted. Dobd le — a háta legyen újra görbe lába csúmpás, bújjon az álla szőrbe! (Ne bántsd) A kegyetlenül hangzó szavakban valóban több rejtőzik, mint a lélek, a fájdalom kitörése, az átok mágikus rontássá válik, ezt mutatja az első kidolgozás is: „Varázsold vissza. Háta legyen görbe..A Magányban az átok versszervező elem. Az Aki szeretni gyáva vagy-ban az elpusztítás kényszere fogalmazódik meg. Ezekben a versekben szinte monomániákusan ismétlődik az anyaöl-, öl-motívum. Állandó jelenléténél fogva mintegy a szuggesztió, a kimondás, a megnevezés erejével — versszervező elemként — fel idéződé boldog optimumot jelöli: Nemcsak a lágy meleg öl csal, nemcsak a vágy, de odataszít a miuszáj is. (Nagyon fáj) 1057
