Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 12. szám - Simonffy András: Kompország katonái XI. Moszkvai kártyalapok (2) (történelmi kollázsregény)

Hát, ez így elég kacifántos, Szent-Iványi csavaros diplomáciai eszejárását tük­rözi. Arról volt szó tehát, hogy a Tildy által megjelölt Vörös Jánosnak olyan jogilag is megfelelő lehetőséget adni, amellyel egyeduralomra nem törhet, de amellyel — akár már Moszkvában is — tárgyalóképes félnek tekinthető, s megkezdheti tevékenységét a Vörös Hadsereggel közös katonai együttműködés érdekében. De! Mivel ilyen diplomáciai játékok véghezvitelére valóban nem volt fel­hatalmazásom, kértem a következő szöveg okmányba vételét: 4. — Vitéz Vörös János vezérezredes a maga részéről egyidejűleg jegyzéket nyújt át a Szovjetunió kormányának, melyben a) A Magyar Frontot Magyarország népakaratát egyedül képviselő politikai csoportosulásként elismeri, s annak a Szovjetunió Kor­mánya által történő elismerését a maga részéről is kéri b) személyét „kormányzói megbízott”-ként a magyar nép és a Ma­gyar Front rendelkezésére bocsájtja. — Ez már nem tetszett Vörös Jánosnak. Itt láthatod a rá jellemző nagy piros­ceruzás X-et. Az egészet áthúzta — bizonyára máris „kormányzói megbízotti” jogaival élve. A fenti szöveg helyére pedig ez került: 5. — Katona kérdésekben a kormányzói megbízott a Legfőbb Had­gokat személyesen és korlátlanul gyakorolja. — Ez világos beszéd, azt hiszem. Mégis, mindezek ellenére úgy éreztem, hogy küldetésemet a magam erejéből, a magam képességeihez és lehetőségei­hez mérten, a háborúban még a szövetséges antifasiszta koalícióban való tevé­keny részvételünk érdekében — teljesítettem, és alapot teremtettem a további munkához. Vártam az újabb delegáció érkezését. A tábornokok a „japán szalon”-ban Horthy Miklós december 6-i névnap­jának megünneplésére készültek. December 5-én Molotov színe elé vitték őket. Ott Faragho Gábornak, Mik­lós Bélának, Vörös Jánosnak, Szent-Iványi Domokosnak bemutatták Gerő Er­nőt és Nagy Imrét. Gerő Ernő felolvasta a később — Debrecenben — megsza­vazott kormánylistát. Ez a következő volt: miniszterelnök: Dálnoki Miklós Béla pénzügy: dr. Vásáry István külügy: Gyöngyösi János belügy: Erdei Ferenc kultusz: gróf Teleki Géza honvédelmi: Vörös János földművelésügyi: Nagy Imre kereskedelemügyi: Gábor József igazságügyi: dr. Valentiny Ágoston iparügy: Takács Ferenc népjóléti: Molnár Erik A kormánylistát a társaság megjegyzés nélkül tudomásulvette. Nagyobb visszhangot váltott ki az az örömhír, hogy másnap hajnalban indulnak haza, vonattal. Molotov azt is közölte, hogy az ideiglenes nemzetgyűlés Kossuth vá­rosában, Debrecenben lesz megtartva. Erre a tanácskozásra én természetesen nem voltam hivatalos. Bennünket Török Jóskával és anyáddal csak arról értesítettek, hogy ugyanezzel a vonat­tal, másnap mi is indulunk haza. 1042

Next

/
Thumbnails
Contents