Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 12. szám - Varga Imre: Boszorkányszombat (verses játék)

bizottmányunk nem tudta, mi a csízió, s így csak anno ezerháromszáz.. sőt ezen túl hetvenhárom évvel intézményesült a prostitúció. KISÖRDÖG:

Ó!

GARABONCIÁS:

Mert a vágytól elcsigázott agy elfeledte, mi az evolúció.

KISÖRDÖG:

Belzebébi s belzeman némán csináltak ricsajt. GARABONCIÁS:

És akkor a Kámaszutrát mifelénk még nem árulták. KALENDÁRIOMOS:

Az régi Doctorok mályvák felül írták: gyükére vakartsa hasad meg-indíttyák, s asszonyon meg-állott hó-számot

mozdíttyák.

GARABONCIÁS:

No, és írszer van-e egyéb? KALENDÁRIOMOS:

Javallatom több, mint elég.

Szegfű, csombor, rózsavirág, ezek főzetibűl igyál.

KISÖRDÖG (csujogat) : íjujujujú!

KALENDÁRIOMOS:

Sáfrány, ruta, petrezselyem. GARABONCIÁS:

Nem lesz így gond a szerelem. KALENDÁRIOMOS:

Menzes alatt majoránna, bojtorján és pásztortáska.

Egy ibriknyi főtt boróka, s kibúvik vackából a róka.

Jó a fűzfavirág tea s kecskerágó bor-oldata.

KISÖRDÖG:

Tyuhahé!

KALENDÁRIOMOS:

Mahagóni héja s magva citromlében elhabarva.

Elefánt száradt lepénye, tenyészmarha epéje.

Kandiscukor, szalmiáksó — fontosságban nem utolsó; s amit nem javalltam még: a krokodill-potyadék; mész, továbbá méz és nátron, sőt mézben párolt akáclomb.

S ha semmi ilyen nem akad, megteszi éhomra a bab.

SZELI VANOV:

Ha férfi vagy, állj a szkopcok közé.

Mi elvetjük Ádám botját,

sőt, tövestül kivetjük;

rázzuk a csörgőt, szól a dobunk —

hol forte, hol meg piano.

Itt a társaim, én próféta vagyok,

nevem jól ismert: Szelivanov.

Módszerünk ra-radikális,

és módfelett ésszerű:

ha a fácskánkat kivágjuk,

bimbója sem fakad,

és nem görnyeszti majd terű.

ÖRDÖGÖK:

Hehehe,

heréitek.

KISÖRDÖG:

Hahaha,

hatökrök.

SZKOPCOK:

Igencsak világos,

tisztelt tündérek s ördögök,

ha vágy nem támad ránk váratlanul

s hát illetlenül,

nem kell mi elűzze, a fütykös.

Tanúsíthatják mind a lányok,

ártatlanok vagyunk.

SZELI VANOV:

S égi mezőkön legel az agyunk.

MESTER (a távolba mutatva):

De nyisd ki, fiú, jól a szemed,

Lovag érkezik női maskarában,

csupa csipke és díszes selyem.

Hónalja

dezodoréivá,

s mentapermettől

szaglik a szája.

BOSZORKA:

Csupa kecs, né, ez a monstrum, s olyan sápadt, mint aki épp menstruál.

IGRIC:

Ez a tahó?

Legfönnebb ha monstruál. LEÁNYANYA:

Tehát külföldi, merthogy monstreáli.

LOVAG:

Jöttem a Vénusz-túra keretében.

Fönnállásom óta,

■1001