Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 11. szám - TANULMÁNY - Sándor Iván: Az üdvtan és a pályakezdő drámák, Németh László első drámái
füzetet akartam kiadni három-négy havonként, minden füzetben egy darab ..Terve: egy esztendőkig tartó kötetsorozat darabokkal való ellátása. Ami aztán megváltoztatja a színházi térképet, újjáreformálja a kortársdrámát. Mert ahogy a Tanú is forradalom volt, ennek a sorozatnak is egy új idea meglobogtatása volna a célja Aminek zászlóját újra csak maga emeli. „Megcsinálom hát egyedül. Hátha ezzel is olyan csoda történik, hogy amikor négy év múlva feloszlatom, Budapest színházaiban hasonló darabokra ülhetek be.” A drámákba öltözött önvallomások régi inspirációt élesztenek. Németh még diákkorában és a huszas évek első felében írta meg néhány drámai zsengéjét. Két verses műve, a Nagybánya és az Árion, két korai királydrámája a III. Endre, és a Madách hőséről a Kis Károlyról szóló, azután a tulajdonképpen le sem tisztázott Dózsa György, már az író és műve közötti későbbi kapcsolatot alapozza. Nyilván osságra-jut- tatásuknál fontosabb számára, hogy bennük kínlódásait vallhassa meg. „Nagyon valószínű, hogyha ezeket a drámákat gyújtóspapírból, költözködésnél szétesett ládákból, elázott papírkoncokiból, s gyermékrajzi tanulmányokból — az utolsó ítélethez hasonló csoda föltámasztaná, inkább lefűrészelném a fél karom, mint hogy kiadatásukba belenyugodjak. Ettől azonban még gondolhatok rájuk úgy, mint az elveszett édenkertre... Ami másnak kín, énnekem ez volt a boldogság: nem volt közönségem, a rigolyáimat is komolyan vehettem (s mi másból nő az eredetiség, mint az ilyen rigolyákból?) ... Később is mindig erre a munkamódra vágytam: a költőkére és a dilettánsokiéra.” Majd félévszázaddal később visszanézve pedig ezt mondja drámáiról: „...a tűz öntisztulását szolgálják, a salakot vetettem ki bennük, a lélek épségét fenyegető veszélyt álmodtam tovább, és dobtam ki, ahogy mondani szoktam: a sebeim nyalogattam bennük.” Mi hát az, ami erősebb a közönséggel, új színházi törekvésekkel kapcsolatot találó, a korszak konvenciószínpadával szembeforduló új drámát kirobbantó törekvéseknél? A vívódásaihoz igazított dráma, amelyben eszme harca, lelki küzdelme kap hangot, amelyik önmaga katarzisélményének eszköze. Ez az oka annak, hogy drámái állapotnaplók is. A naplót folyamatosan kell írni. És gyorsan. Néha órák jutnak csak rá. Neki a drámára is csak napok, rövid hetek. Ritka lesz az a drámája, amelyiken egy hónapnál hosszabb ideig dolgozik. Később, évek, évtizedek múltán majd felismeri, hogy sokszor kiérleletlenek, néhány részletük, néha egy egész felvonás is feltűnően kidolgozatlan. Egyelőre rohamban írja őket, és a hatás elmaradásáért is kárpótolja saját élménye. „Vívódásaimat szétosztani, alakokat kevés szóval találóan kidolgozni, ahelyett, amelyben részt nem vehetünk, a magunk játékául újra megcsinálni, istennek lenni, s közben a jelenetek csúcsain a magunk jajdításait is elhelyezni...” Ez a jajdítás az őt nem értő világból kivonult ember kiáltása. A SZERETETNÉLKÜLISÉG MAGÁNYA Még a pályakezdő szakasz leágazása a harminchatban írt Villámfénynélt fél évtizeddel megelőző, az egész drámai sorozathoz vékony szálon kapaszkodó, első darabja, a Bodnárné. Bár minden motívuma az akkori nagy görögségélményre utal, ez a kapcsolódós csak látszólagos. A görög dráma újrafelfedezése Németh számára kitekintés és gyökérkeresés. De más az orientáció, és más az élményvilág. A Bodnárné termőtalaja: a szeretetnélküli ember szeretetvágya. A görögös hatás csak formáját adja az alapélménynek. A dráma annak az érzékeny lelkiállapotnak a szülötte, amelyben ,i hiány felerősíti az igényt. Az Emberi szmjáték eszmekeresésével, a Gyász pszichológiai tragikumával rokon. A parasztporta udvarán fekete főkötővel a fején járó „klü- taimnesztrai oltású” Bodnárné görögös vívódása az átvett tragikus hatás, eltakarja az alapérzelmet a fiatalabb Bodnár fiú magányát. Ez az ellentét, az élmény, és a még nem szervült görögös forma egyensúlyzavara. Meg is ingatja a művet. Nem azért, mert túlságosan gyorsan, két hét alatt írja, s ennyi idő alatt nem tudja megépíteni a drámai erőrendszert. Az időráfordítás és az esztétikai érték aránya nem matemati970
