Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 10. szám - EMLÉKEZÉS - Fábián Ernő: Emlékezés Szabó Dezsőre

adó személyiség volt, akinek ideológiája megtisztítva, újraértelmezve mozgatója le­hetett a történelmi változásoknak. Találóan írta Veres Péter: „Ennek a nemlétező nemzeti értelmiségnek a feladatát próbálták aztán Ady, Móricz, Szabó Dezső nyomán a népi írók és a mögéjük sorakozó új népi értelmiségiek az 1919 után következő év­tizedekben betölteni: önmagunkról folyamatosan gondolkozni mindig a világ konstel­lációi szerint.” (Szárszó.) Németh László az okoskodókkal, karrierista tagadókkal el­lentétben mindig elismerte Szabó Dezső útjelző szerepét: „Szabó Dezső hatása az útmutatóé, átment előttem a ’keskeny pallón’, amelyhez két szédülés közt, mint ma­gyar, én is hű maradtam Homályból homályba) Nincs veszélyesebb, mint meghami­sítani azt, ami megtörtént. Szabó Dezső következetesen fordult szembe a fasizmussal — a róla terjesztett balhiedelmek ellenére az ész, a tudás, a tehetség, az emberi igazságok maradandósá- gát hirdette az Übermensch ideológiájával szemben. A jobboldali sajtótörtények be­vezetésekor Széchenyit idézte: „Hol a beszéd korlátozott: ott rab a nyelv s csak rab­ként szól.” Elítélte a zsidótörvényeket s minden, az állampolgári egyenlőséget meg­szüntető törvényt. Továbbra is hirdette, hogy a nemzet törzsét képező parasztságnak és a történelmi képletet jelentő munkásságnak az új középosztállyal együtt, intéz­ményesen kell biztosítania szabadságát és vezető szerepét a politikai közösségben. Ez­zel akarta korának totalitarizmusával szemben a demokratikus társadalmi beren­dezkedést újra megvalósíthatóvá tenni. ÉLETÜNK * * * ÉLETÜNK * * * ÉLETÜNK A párizsi Magyar Műhely munkaközössége július 5. és 7. között a Bécshez közeli Hadersdorfban rendezte meg a nyugati magyar avantgarde írók hagyományos talál­kozóját. Az idei eszmecserék középpontjában azl irodalmi mű (szöveg) genezise állott. A hazai küldöttségnek tagja volt folyóiratunk főszerkesztője, Pete György is. Rendkívüli figyelmet keltett és nagy sikert aratott Bálint Endre festőművész szom­bathelyi kiállítása, amelyet a Savaria Napok rendezvényeként és a „Zsennye barátai” elnevezésűt tárlatsorozat részeként a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban augusztus 15-től szeptember 15-ig tekinthettek meg az érdeklődők. Bálint Endre folyóiratunk szerzőiéként továbbra is folyamatosan fenntartja kapcsolatát művészetének híveivel. Az Életünknek is lesz testvérlapja a Szovjetunióban. Pete György főszerkesztő augusz­tus 14. és 23. között eredményesen tárgyalt a baráti együttműködésről Tbilisziben a Mnatobi című grúz irodalmi folyóirat szerkesztőivel. Édesség anti-reklám címmel jelent meg Péntek Imrének, folyóiratunk szerkesztőjé­nek második verseskötete. Számos öl vasója a szombathelyi Arany János Könyvesbolt könyvbemutatóján személyesen is megismerkedett a szerzővel. HIBAIGAZÍTÁS Hetedik számunk 525. oldalán Páskándi Géza Ádám és Éva sajnálja a Kerubokat című versének harmadik sora helyesen így hangzik: Lángpallosuk e nehéz üldöző rang A következő oldalon ismét egy Páskáindi-vers (A továbbgondolás tehetetlen volta) harmadik és negyedik sorát kell kiigazítanunk: Mozdul ajkam, csettint a nyelvem. A csettintés ízlelésem tudata. A szerzőtől és olvasóinktól egyaránt elnézést kérünk. NOVELLAPÄLYÄZAT A nagyszámú pályamunka feldolgozása a napokban ért véget. A zsűri döntéséről decemberi számunkban adunk hírt. Addig kérjük tisztelt pályázóink és érdeklődő olvasóink megértő türelmét. 896

Next

/
Thumbnails
Contents