Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 10. szám - TANULMÁNY - Csapody István: "Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent ..." Gondolatok a hazai természet védelméről

ron, Zselicség tájvédelmi körzetei, a születőben levők közül pedig Aggteleket, a Kőszegi-hegyvidéket és a Szatmár-Bereg Síkot kell megemlítenünk. A harmadik területi kategória a nemzeti park (NP), amelyből hazánkban 3 van: a Hortobágy, a Kiskunság és a Bükk. Kiterjedésük igen nagy (35—55 ezer ha), értékeik a legösszetettebbek és legjobban reprezentálnak olyan nemzeti természeti értékeket, amelyek sehol másutt nincsenek. Határaikon belül a gazdálkodás csak a természet érdekeivel összehangoltan folytatható, bemutatásuk és megjelenésük azonban nemzetközi előírásokhoz kötött. Mind a nemzeti parkok, mind a tájvédelmi körzetek szigorúan védett természetvédelmi területeket foglalhatnak magukban s ezek általában nem látogathatók. A területi védelemnek mindhárom* fenti kategóriája (TT, TK, NP) országos jelentőségű érték, mert védetté nyilvánítása, fenntartása az OKTH hatáskörébe tartozik. Emellett vannak olyan védelem alá vont területek, amelyeket a megyei tanácsok nyilvánítanak védetté (pl. kőszegi török mogyorófa) és amelyeket helyi jelentőségű értéknek nevezünk.

b) Bár a területi védelem a leghatékonyabb és a korszerűbb, a természet megvédésének nem egyedüli formája. Mivel a több helyen, szórványosan élő ritka növényfajok vagy az élőhelyüket változtatni kényszerülő ritka állatfajok minden élőhelyét védetté nyivánítani lehetetlen, élni kell a terület nélküli, ún. faji védelem eszközeivel is. A faj (ok) biológiai sokrétűségét, alakgazdagságát, ökotípusait, géntartalékait megőrizni és a védett faj(ok) irtását, gyűjtését, kereskedelmi forgalmazását, preparálását stb. mégakadályozni csakis magának a fajnak a megvédésével lehet. Ahogyan a műemlékvédelem pl. lehetőleg teljes műemlékegyütteseket, város- és faluképeket s nem pedig kimagasló és kiragadott, tipikus épületeket véd, ugyanúgy a természetvédelem sem elégedhet meg kiemelt biotópok védelmével, hanem a veszélyeztetett faj(ok) minden egyedét óvja. Csak így biztosítható a faj fennmaradása, genetikai változékonyságának, a benne rejlő genetikai lehetőségeknek s ezáltal nagyfokú alkalmazkodóképességének megőrzése útján a szaporodása, illetve védelmi előírások ellenőrzésének megbízhatósága. A területtől független védelem teszi megtilthatóvá egyes állatfajok vadászatát, a vadászati idő korlátozását, a kevésbé szelektív irtószerek hatályon kívül helyezését, bizonyos gazdálkodási módok kiiktatását, a fészkelő madarak és a hüllők tojásainak gyűjtését, madarak és szőrmés állatok kikészítését, növényfajok tövestől való irtását, védett növények szálankénti vagy csokorszám történő szedését, árusítását, droggyűjtés, kertészeti, tanulmányi vagy tudományos célból történő szedését.

A faji védelemre nálunk legelőször a madarakkal kapcsolatban került sor. Hazánkban ma 21 madárfaj kivételével (mint amilyen a vetési varjú, a szarka, a szajkó stb.) valamennyi madárfaj, összesen 315, védett. Minden fajnak pénzben kifejezett eszmei értéke — peres eljárás esetén kártérítési igényre jogosító kárértéke — van. Legmagasabb értékkel (50 000 Ft,) a sasok, a sólymok, a nagykócsag, a túzok stb. rendelkeznek, de magas kárértékűk van (10—30 000 Ft) a ragadozómadaraknak, kanalas gémnek, gulipánnak, batlának stb. is. 1975-től faji védelemben részesülnek vizeink halai közül 18-an, továbbá 15 kétéltünk, a gyíkok (6) és a kígyók (7) minden hazai faja a mocsári teknőssel együtt. Emlősök közül valamennyi cickányfaj (6) és denevér- faj (24) védett, s védelem alatt áll további 18 faj (pl. borz, nyest, nyuszt, mókus, pele stb.) Az új BTk. lehetőséget ad a haragos sikló, a földi kutya és 28 madárfaj kiemelt védelmére. Más állatcsoportok, így a rovarok védett fajainak jegyzéke közeljövőben várható azzal a védett növényfajlistával együtt, amelyet e sorok írója — több hazai botanikai intézmény képviselőjének utólagos véleményezése mellett — készített. Magyarország változatos természetföldrajzi viszonyai és növénytakarójának sajátos fejlődéstörténete indokolja, hogy a 2148 fajt számláló, rendkívül gazdag virágos flórának közel 20%-a, összesen 368 virágos és edényes virágtalan faj (pl. kökörcsinek, kotuliliom, kakasmandikó, lisztes kankalin stb.) és 14 tőzegmohafaj kerüljön védelem alá. Kiemelten védett lesz — a BTk. előírásainak figyelembevételével — a bánáti bazsarózsa, az erdélyi hérics, a tornai vértő, a magyar kikerics, a pilisi len, a tátor- ján, a cifra kankalin és a magyarföldi husáng stb. A védett növényfajoknak kárértékei differenciáltak aszerint, hogy szálankénti vagy tövestől történő gyűjtésről van szó.

885