Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 10. szám - Baka István: Pohárköszöntő (vers)
BAKA ISTVÁN Pohárköszöntő A poharakban bealkonyodik a vörösbor elkorhadtak a fény mestergerendái hamarosan fejünkre szakad a sötétség a föld már síkos testtel a vihar kezében vergődik s mint kés alól kipergett pikkelyek csillognak a tavak villámok krétavonásaival felíratik a palaszürke égre egy láthatatlan kéz ítélete EMELJÜK HÁT POHARAINKAT mert többé nem fűzzük a prímás vonójába a térkép lapjait bankó helyett s malacformájú felhők szájukban hold-citrommal nem lebegnek többé az alkonyaiban mert mi lettünk a tavak melyekből a hajnalt kimerték s mi vagyunk az Isten hóbefútta lábnyomai a mi vérünk alkonyodik a borban IGYUNK HÁT EZ AZ UTOLSÖ POHÁR 843
/
