Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 10. szám - Pete György: Környezetvédelem Magyarországon - Beszélgetés dr. Gonda György államtitkárral Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével

zisra épül. Az értő, cselekvő emberekről van szó. Ebben nagy érdemei vannak a Ha­zafias Népfrontnak. Évek óta mozgalmi feladataik között előkelő helyen tartják szá­mon a környezetvédelmet, a természetvédelmet és igen eredményes akciókat szer­veznek. Különösen így van ez a lakóhelyi környezetvédelemben. Bár a községekben előbbre jutottunk, mint a városok esetében, ahol nehezebb is az ilyen jellegű fel­adatok, akciók megszervezése. Sok szép példája van annak, hogy fásításokkal, érté­keink megőrzésével, gondozásával, a környezetet rontó hatások feltárásával, erre irá­nyuló jelzéseikkel nagy társadalmi hozzájárulást adnak a környezet- és természet- védelemhez. örvendetes, hogy a szakszervezeti mozgalom az utóbbi időben erőteljes munkába kezdett annak érdekében, hogy a munkahelyi környezetvédelmet a szak- szervezeti mozgalom részévé tegye. Igen érdekesen, és úgy gondolom helyesen ezt az üzemekben, az üzemegészségügy és a munkavédelem mellé társították, és máris vannak ennek a tevékenységnek látható jelei. De valljuk be, imitt-amott nemcsak lakótelepeink, hanem az üzemek, a gyárak is rendetlenek. Elég néha csak körülnézni környékünkön. Márpedig környezetünknek ezek a kisebb — néha nem is kisebb — „egységei” az alapját képezik sok mindennek, többek között az ott élő és dolgozó emberek magatartását is formálják. Természetesen a munkahelyi környezetvédelem­nek ennél messzebb mutató céljai is vannak, hiszen a munkahely, az üzem nem elszigetelten él és működik, hanem településen vagy valamely tájban, és ezért mind­az, ami mozgalmi úton és eszközökkel a helyzetet javítja, a külső hatásokat is ked­vezően befolyásolja. Örömmel tapasztaljuk, hogy az úttörő mozgalom szakkörökkel és más módon már foglalkozik a környezet- és természetvédelemmel. Vannak más jó példák is. Hadd említsem az egyetemi ifjúság köréből ismert mozgalmat, amit a környezetvédelem érdekében indítottak. A társadalmi érdeklődés fokozását és akti­vizálását, no meg a közgondolkodás erősítését is szolgálja, hogy a „Búvár” című fo­lyóiratot jobban szeretnénk a közös feladatok szolgálatába állítani. A jövőben a fo­lyóirat a Hivatal és Hazafias Népfront közös kiadásában jelenik meg, olvasói között pedig nagy számban szeretnénk látni, tudni az ifjúságot. A nemzetközi gyakorlatban a környezetvédelem politikai tömegmozga­lommá nőtte ki magát. Ha utópista vonásait levetkőzi betölthet-e pozitív politikai szerepet, pl. a fegyverkezés elleni harcban? Ne feledjük Ausztria a legutóbbi népszavazáson nemet mondott az atomerőműre! Az utóbbi években különböző érdekességekről, furcsaságokról olvashattunk hallhat­tunk. Egyes nyugateurópai országokban a környezetvédelmi politika sajátos sza­vazási, választási üggyé vált. Ilyen volt az osztrák népszavazás a zwentendorfd atom­erőmű ügyében, és ismerjük azokat a híreket, amelyek egyes országokban a politikai fellépés mezejére szólították a környezetvédőket. Ezt úgy kell tekinteni, mint annak jelét, hogy a környezetvédelem az adott ország ügyeinek egyik központi témája lett. (Valóságosan, vagy manipuláltan, mert erre is van példa.) De kifejezi ez a mozgo­lódás egyes rétegek tényleges kiábrándultságát a kapitalista életviszonyokból, illetve általában — romantikus módon — az úgynevezett ipari civilizációból. Az azonban nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmet nem lehet elszakítani az adott ország társa- dalminpolitikai viszonyaitól, és a megoldást a környezetvédelem szűkebb szféráján kí­vül kell keresni. A monopoltőke hatalmánál, az osztályviszonyok körén belül, és nem máshol. Már említettem, hogy a mi számunkra a dolog lényegét és a megoldás útját és távlatait a szocialista tulajdonviszonyokban, és a szocialista társadalom alapvető vonásaiban kell keresni. Valódi megoldást kapitalista viszonyok között nem a kör­nyezetvédők szervezett politikai akciói hozhatnak - akár idézőjelbe is tehetjük a po­litikai akció kifejezést —, hanem a társadalom olyan átalakítása, amely a monopol­tőke korlátozását jelenti, a társadalmi haladást szolgálja. A francia, vagy az olasz kommunista párt következetesebben szolgálja a környezetvédelmet, amikor a társa­dalom lényeges átalakításáért lép fel, mint azok a külön akciók, amelyek zászlajukra csak a környezetvédelmet írták. 814

Next

/
Thumbnails
Contents