Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 1-2. szám - Zalán Tibor: Megfigyelések és szabad leírások a visszavonulás díszletei között (vers)
ZALÁN TIBOR Megfigyelések és szabad leírások a visszavonulás díszletei között (Darabok egy ciklusból) * Hiszen megérted Te Vilniusban én itt És itt ősz És köd és itt NINCS már itt és nincs MÁR itt és nincs már ITT Egy tegnapi kísérlet: megragadni -arcom a tudatodban de -nem —a tárgy makacsul ellenáll minden próbának Te Vilniusban (mint említettem) itt ősz (mint sejted) és én E zöldes lebegésben megoldások autonom kegyetlenségeivel Az ablak erezete: diófa lombtalan látványa elfoglalta lehetőségeimet a hódításra hogy megfigyeljem: mikor emelkedsz felül alaktalan képzeteim panoptikumán mikor sóhajtasz és lépted kőnyomata mikor kezd forrón lüktetni a halántékomon (14) A szeretet szavai elhomályosulnak mint párás tükörről kopírozott vonások hajnali azonosítás idején a jégfalú előszobában Csak az érzés meztelen és szégyentelen kimondhatatlanul boldog — mert kimondhatatlan Minden pontatlanság megsebzi a tárgyakat Minden egyszínű Minden megjelölt tárgy vérzik (22) * Éjszakánként néha megint a parton Esik mint azon a nyáron soha szemünkre arcunkra szünet nélkül Ó-Korinthosz vörös romjai tövében a fű íze álom íze: ilyen volt az íz akkor Fekszünk vagy ötszáz láb mélyben a tenger fenekén Szeretkezünk Halottak vagyunk Talán Az emlékek legapróbb elmozdulása is — lásd védtelenné tesz jövőnkkel szemben 67
