Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 9. szám - Péntek Imre: Öcsike és Öcsikéné (groteszk játék)
ÖCSIKÉNÉ: Mára elég! Hol a tüske? Nincsen semmi bajod, csak leállítasz, csak siránkozol, csak ... ÖCSIKE: Az útra, a járdára, ahol any- nyian járnak. Elém hinti a cserepeit, hogy puhára lépjek, hogy könnyebben jussak előre. Ez a te anyád. ÖCSIKÉNÉ: Azt is megmondta, hogy a kamra a ház északi oldalára kerül. Hogy a fényképésznél ne rendeljünk túl sok esküvői képet. Hogy a fizetésünkből spóroljunk, ha meg akarunk élni... ÖCSIKE: Hogy a templomban esküdjünk, ne a tanácson. Hogy a gyereket kereszteltessük meg. Hogy cipőben ne járjunk a parketten. Hogy a zsíros húst is meg kell enni, ne válogassunk. Ne lustálkodjunk délig az ágyban, ne hagyjuk kiszáradni a fikuszt, vizípálmát, ne nyávogtassuk a macskát, ne igyunk annyi kávét, ne olvassunk mindenféle újságot, ne ... ÖCSIKÉNÉ: Ne csavargassuk a televíziót, mert elromlik, és milyen drága a javítása. ÖCSIKÉ: Ne égessük folyton a villanyt, mért magas lesz a villlanyszámla. ÖCSIKÉNÉ: Ne együk el előlük a jófalatokat, mert ők éhesebbek. ÖCSIKE: Ne járjunk moziba, a mozijegy is pénzbe kerül. ÖCSIKÉNÉ: Ne váltsuk föl a százast, mert hamar elfogy. ÖCSIKE: Ne vegyünk össze minden marhaságot a boltban, jó a régi is. ÖCSIKÉNÉ: Mert anyuka megmondta... ÖCSIKE: Hogy a káposztáscvekedli olcsó eledel... ÖCSIKÉNÉ: Mert anyuka megmondta... ÖCSIKE: Fáj a lábam, nem hallod? Meddig tartsam? Oda se figyelsz. Csak nyomkodod a miteszereket. Érdekel is, mi bajom van. A bátyus rég elintézte volna, hogy ne fájjon. Ö legalább törődött velem. Nem mint... ÖCSIKÉNÉ: Add már ide a káposztákat. Sietnem kell, és itt tötyörgök veled. Ezen a szép káposztás délelőttön. ÖCSIKE: Nem hisz nekem senki. A bátyusnak egyszer elmeséltem, hogy a macskától elvettem egy szép nagy fehérszőrű egeret. Édes lisztes bajusza volt. És a szeme piros. Azt mondta, hogy lehet piros a szeme? Te elhiszed? Pici, piros pont. ÖCSIKÉNÉ: Tegnapelőtt volt káposztáscvekedli. Meg ugye két nappal korábban is. Hogyne lehetne megint káposztás? Miért, talán diós, mákos, mogyorós, túrós, fahéjas legyen? ÖCSIKE: A macska szereti a pirosszemű egeret, én meg szeretem a káposztás cvekedlit, de engem nem szeret senki. ÖCSIKÉNÉ: Fáj a lábikád? Mindjárt meggyógyítja anyuci-banyuci. Mutisd csak picikém, hol bibis a lábad? Belement az a csúnya ... ÖCSIKE: Minek tapogatod a lábamat? Ügyse tudod kipiszkálni, senki se tudja. Csak a bátyus, ö aztán egy-kettőre elintézné .. . ÖCSIKÉNÉ: Nem is szeretsz. Megmondták anyukámnak. Pedig azt mondtad, hogy igen. Mikor elbújtunk, és senki sem talált meg. Hogy becsaptál! Miért nem szeretsz, mondd meg. Tessék szeretni, mert nem játszom többet veled. ÖCSIKE: Te káposztafeleség. Te káposztaasszony. Te káposztáshordó. Te káposztásmarcsa. ÖCSIKÉNÉ: Te káposztásjancsi. Te ká- posztásmácsik. Te káposztákéi ej. ÖCSIKE: Itt a talpamban a tüske vagy üvegcserép. Vagy drót, az is lehet. Lassan eltűnik a húsom mélyén, onnét aztán kiveheted. Megy, vándorol majd bennem, úristen mi lesz velem? ÖCSIKÉNÉ: Holnap befizetjük a vizet. A gázt. A villanyt. A tévét. A rádiót. Megcsináltatod a konyhaajtó üveget. Megigazítod a WC.-öblítő szelepét. Kimosod a szennyest. Kiteregeted a padlásra. Azért van a padlás. Csak a víz le ne csöpögjön, csöpögjön fölfelé, nehogy a plafon átázzon. Egész nap nem csinálsz semmit... ÖCSIKÉ: .Fájok. A fájás húzódik fölfelé. Dagad a lábam. Piros-lilás lesz. Rózsaszín, mint bugyogód. Eperlekvár- színű. Az erek megduzzadnak, lüktetnek, tekerőznek. A pirosság kúszik egy729