Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 7. szám - MŰVÉSZET - Bíró Friderika: Zalai Tóth János
művészet BIRÖ FRIDERIKA Zalai Tóth János Harminc éve annak, hogy Magyarországon a történeti, régészeti, képző- és ipar- művészeti objektumok védelmét törvényerejű rendelet szabályozta. S ami ennél is fontosabb: kiszélesítette a műemlékvédelem feladatkörét. A rendelet értelmében védetté nyilváníthatók és nyilvánítanddk a népi építészet olyan emlékei is, amelyek jellegzetes kifejezői (reprezentánsai) az egykori életformának — ha azok sajátos történeti, néprajzi^esztétikai értékeiket hordoznak. A népi műemlékvédelem gondolata azonban régibb keletű. Egyik megfogalmazója és szorgalmazója nemrég elhunyt építőművészünk, Zalai Tóth János volt. Ki is volt ő? Kései pályatársa (s talán utolsó tagja)? volt a nemzedéknek, amelyik az eklektika s az útkereső modern izmusok ütközésében népi-nemzeti építészetünk jellegzetes jegyeivel próbálta megújítani építőművészetünket. Inspirálói és pályatársai közé nem akárkik tartoztak: Kós Károlyon kívül'kertész K. Róbert, Medgyasszai István, Sváb Gyula, ThorocZkay-Wiegand Ede és mások. Ütját igen kitartóan járta.végig. „A népi építészet tanulmányozása, a népi építészet lélektani motívumainak és a népi építőgondolatnak a tisztázása — írta Bátky Zsigmond, a néprajzos — építőművészi feladat”. Erre vállalkozott Tóth János. Arra, amit jobb körülmények között talán nemzedékek és intézmények végezhették volna el. Neki azonban — sokáig — több ellenlábasa akadt, mint jóbarátja, mint segítőkész kollégája. Közel fél évszázaddal ezelőtt kezdte a Szombathelyre került fiatal mérnök, amolyan vasárnapi falujárással, passzióból vizsgálni és felmérni a parasztházakat. A hangulatos időtöltés csakhamar tudatos programmá érlelődött: módszeresen dolgozva bejárta Vas megyének szinte valamennyi faluját. Azután Zala következett, s a kör az évgyűrűk rendjében tovább szélesedett. Az Őrség és Göcsej után Somogy, Baranya, a Balatonvidék, majd Szeged környéke, aztán a Palócföld és a korábban Partiiumfaoz tartozó Felső-Tiszavidék, végül Erdély tájait, falvait járjia. Gyalog, biciklin, motorkerékpáron, vonattal. Rajzol, mér, fényképez. Négy és fél évtized alatt közel másfélezer falut járt be, s mintegy 562
