Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 4. szám - Reismann János: Nyugtalan évek (emlékirat) - "Ágas fád ága lengedezzen" (Vogul népköltészet) Bella István műfordításai: Szélért való könyörgés, Jápel manó, Vágyakozás, A vánti-falvi leány, Tobolszkból jött Péter bátya, A csúnya fiú kesergése (versek)
A vánti-falvi leány Kis vánti lány a város-sok kocsmát, az ajtós kocsmák ajtaját csak nyitja-csukja, csak csukj a-nyítja. Vedelni való üveget vesz ez a lány. „Éjjel is iszom, nappal is iszom. Pálinkás jókedvemben, vodkázó jókedvemben, itt is, ott is levő sok férfi simogat. Rojtos kendőm rojtja elkopik, bolyhos gúnyám bolyha megkopik. Egész város férfiai! A folyó torki déli tóra vivő ülő csónakba üljetek. Elmenéstek napján szíves nő szívemet éles hegyű éles vas repeszti, éles hegyű éles kés szaggatja. Megjövéstek napján szíves nő szívem örvendve örül, hasas nő hasam örvendezve örül. Déli tó folyó-torkához menő nénéimmel, déli tó folyó-torkához menő bátyáimmal vodkázunk egyet, pálinkázunk egyet. Hajsugaras szép nő fejemet simogatják. Formás nő formám elfonnyad, szép nő szépségem elszárad. Tobolszkból jött Péter bátya Lápi állat ülő házába léptem. Száz nő csődült oda, száz férfi csődült oda. Fejes ember fejembe csaptam egy pompázatos posztó sapkát. Nyusztbőr fedte vállamon pompás finom posztó gúnya, pompás finom posztó ruha.
