Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 1-2. szám - Simonffy András: Bizalmatlan tavasz (regényrészlet)
sításán dolgoztak, hogy mire Moszkvából megjön a miniszter, kész javaslataik legyenek. (. . .) Vörös János pedig Moszkvában jelentkezett a szovjet legfelsőbb parancsnokságon, hogy az új magyar hadsereg felállításával kapcsolatos kéréseit elmondhassa. Miközben a három szövetséges nagyhatalom (a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia) kormányának megbizottai a Magyarországnak adandó fegyverszüneti feltételekről tárgyaltak, Kuznyecov vezérezredes, a Vörös Hadsereg legfelsőbb főparancsnokságának képviselője fogadta Vörös Jánost. Kormányának megbízásából Kuznyecov (1945. január 9-én) az alábbiakat közölte Vörös Jánossal, a magyar honvédelmi miniszterrel„A szovjet kormány már hozzájárult egy magyar hadosztály megalakításához, Malinovszkij marsall megkapta az erre vonatkozó utasításokat. A magyar kormány és parancsnokság az általunk meghatározott felépítésnek megfelelően egy hadosztályt alakít mind a nemrég fogságba esett, mind pedig a már régebben fogságban lévő hadifoglyokból. A Malinovszkij marsall birtokában levő zsákmányolt felszerelést a magyar hadosztály megalakítása céljából rendelkezésre bocsájtják” (...) Vörös János másnap táviratot küldött Debrecenbe, amely négy nap múlva (január 18-án) megérkezett a Honvédelmi Minisztériumba. A miniszter utasítása így kezdődött: „Meg kell kezdeni az első magyar honvédhadosztály szervezését.” Faragho Gábor és Kéri Kálmán örömmel fogadták a táviratot. Az üzenet azonban még nem tisztázta, hogy a hadosztályt pontosan kik alkotják: átadandó hadifoglyok vagy toborzottak. (...) A minisztérium még nem kapott hadifogoly önkénteseket. A gödöllői és jászberényi hadifogolytáborok parancsnokaihoz már megérkezett Malinovszkij utasítása, a foglyok önkéntes jelentkezése is elkezdődhetett, de még nincs jele annak, hogy a HM megkapja a jelentkező hadifoglyokat. (...) Január 30-án Vörös János honvédelmi miniszter visszaérkezett Moszkvából. Először Kéri Kálmán ezredessel, a minisztérium katonai főnökével tanácskozott. A fegyverszüneti egyezmény lehetővé tette, hogy Magyarország nyolc hadosztályt állítson fel. Ezt a politikai gesztust a minisztérium tisztjei nagyra értékelték, és kutatták a megoldás lehetőségeit. A minisztérium számvetése akkorra már elkészült. Eszerint egy hadosztály 14 ezer embert, a nyolc hadosztály tehát összesen 112 ezer embert számlál. A hadosztályok vezetésére szervezendő hadtestparancsnokságok és közvetlenjeik létszámszükséglete legalább 18 ezer, a minisztériumnak és a hátországi szerveknek, intézeteknek és alakulatoknak pedig legalább 40 ezer, összesen 170 ezer ember. Ezen felül fegyverek, szállítóeszközök .. . Kéri Kálmán tehát feltette a kérdést a miniszternek: „Nyolc hadosztályt? Miből?” Vörös János válasza: „Fokozatosan ...” (...) Kéri Kálmán: „Külön felhívom a figyelmet az orosz katonai hatóságokkal és parancsnokságokkal való közvetlen és személyes ismeretségen alapuló bizalomteljes együttműködés azonnali megkezdésére. Tisztában kell lennünk azzal, hogy jelenlegi helyzetünkben a helyi orosz katonai szervek támogatásával mindent, anélkül semmit sem érhetünk el.” 11