Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 12. szám - TANULMÁNY - Oltyán Béla: A Füst Milán-i modellregény és mai paraboláink

az „Advent... megrázóan érzékelteti az üldözés atmoszféráját” (Tóth Dezső: Élő hagyomány, élő irodalom Bp. 1977. 590.); „Az Advent... a tárgytalan szorongás ábrázolása mögött (az írónak) a fehérterror elleni gyűlöletét fejezi ki megrázó drámai erővel” (Réz Pál: Magyar Irodalmi Lexikon I. Bp. 1963. 370.); „A kisregény megoldása... váratlan csoda...” (Ungvári Tamás: A magyar ír. tört. 1905-től 1919-ig Bp. 1965. 408.); „A befejezést csak a cím magyarázza. Advent... a megváltás ideje, a rációval nem magyarázható csodáé” (Sík Csaba: A Parthenon lovain innen és túl Bp. 1979. 57.)

Az elemzés munkája azonban e kiváló kezdeményezések, eredmények ellenére sem tekinthető befejezettnek. Az alakok, történések pszichológiai realizmusa, s a befejezés irreális jellege közti .tényleges ellentmondás a mű lélektani hitelességét tenné kétségessé, feloldhatósága viszont e „váratlanság” mozzanat szerves következményjellegét bizonyíthatná. S amennyiben e „csoda” motívum nem semmisíti meg a jel- lemmegnyilváinulások hitelét, mert a műegésiz modelldzáló szintjén, az írói szemlélet társadalmi-alternatíva hiányaira utal, e körülmény a két sík kapcsolódásainak, egymást feltételező ellentét-egységeinek új dimenzióit világíthatja meg.

S ugyanígy a mű belső világának többi ellentétpárja is: — a hős lelkiismereti akivitása, „egyedi” győzelme, s módszerének az érvényes társadalmi harc szintjén kitetsző elégtelensége; a lírai és epikai elemek sajátos részfunkciói; az önéletrajziság és fikció arányai; s irodalomtörténeti előzményként: mai paraboláinkkal megegyező s ellentétes vonásai —, mind-mind vizsgálatra érdemes válaszokat sejtetnek.

*

Az Advent világa — eseménysorának primér síkját tekintve — a történelmi regények kereteivel elevenedik meg. Színhelye a XVII. századi Anglia, az anglikán egyház megszilárdulásának időszaka. VIII. Henrik 1534-ben végrehajtott egyházreformja a pápától való függetlenedés I. Erzsébet uralkodása alatt (1558—1603) »nyeri el kialakultabb formáját. Nem utolsósorban azon félelmetes, önvédő törvényei segítségével, melyek értelmében halálos ítélettel sújthatták az ellenszegülő, katolikus hiten maradókat

Az Advent ifjú hőse, Sir Edward Esdaile is ily titkos katolikus. S nem tudván, hogy a jelen (regénykezdő)) pillanatig mennyit árult el önkéntelenül is katolikus mivoltából, még albérleti szobáit is váltogatta. Itt, magányos zugában gyötrődik gondolataival, érzelmeivel. Mert a világ elől elbújhatott, de az új rend által kivégzett katolikus barátjának, Edward Harrysnak emlékképeit nem űzheti el. S összetett lélektani indíttatásból nem tud rejtekhelyén maradni. A lelkiismeretfurdalás: a barát melletti kiállás elmulasztása, az életbenmaradás árulás színezetűnek érzett súlya, s mert mégse szüntethette meg a fenyegető veszély tudatát, valami lezáró vagy feloldó tettre sarkallja. S színre lép, hogy találkozzon és szembenézzen barátja gyilkosával, James van Gelden bírósági elnökkel.

„Minek teszem? — kérdi magától Sir Edward — ...Történjen végre valami! azt akarom. Mert rettenetes és sötét dolgok vannak a szívemben.

Vagy csak játszani akarok a tűzzel? — Megint?” (Életmű sorozat. Kis regények I. Bp. 1958. 17.)

S e halál-közelséggel motivált „játékból”, Sir Edward és van Gelden ki nem mondott kérdéseket körüljáró, illetve váratlan őszinteségű szellemi párharcából bomlik ki a regény cselekménye, melynek végkifejletében, a halálos ítéleteiről hírhedt van Gelden, egy rejtélyes gesztussal felmenti Sir Edward pártfogol tj át, a katolikus torony-aranyozó mestert, Mac Rochumot. A regény értelmezését ezen „action gratuit”- szerű, alaphangulatot ellenpontozó vég nehezíti leginkább. Advent ünnepének humánum-motívuma ugyanis nem sok összefüggést mutat a XX. századi csodaregények pl. David Garnett képviselte típusával, vagy Szerb Antal regény ars poétikájával, s Tamási Áron szürrealisztikus csoda-fordulatai sem segítik az analógia módszerének alkalmazását.

Bori Imre, az áltörténelmiséget hangsúlyozva, a művet egy egzisztencialista világélmény kifejeződésének tekintve úgy látja, hogy az Adventben azon modellszerű1048