Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 12. szám - TANULMÁNY - Oltyán Béla: A Füst Milán-i modellregény és mai paraboláink

az „Advent... megrázóan érzékelteti az üldözés atmoszféráját” (Tóth Dezső: Élő hagyomány, élő irodalom Bp. 1977. 590.); „Az Advent... a tárgytalan szorongás áb­rázolása mögött (az írónak) a fehérterror elleni gyűlöletét fejezi ki megrázó drámai erővel” (Réz Pál: Magyar Irodalmi Lexikon I. Bp. 1963. 370.); „A kisregény megoldá­sa... váratlan csoda...” (Ungvári Tamás: A magyar ír. tört. 1905-től 1919-ig Bp. 1965. 408.); „A befejezést csak a cím magyarázza. Advent... a megváltás ideje, a rációval nem magyarázható csodáé” (Sík Csaba: A Parthenon lovain innen és túl Bp. 1979. 57.) Az elemzés munkája azonban e kiváló kezdeményezések, eredmények ellenére sem tekinthető befejezettnek. Az alakok, történések pszichológiai realizmusa, s a be­fejezés irreális jellege közti .tényleges ellentmondás a mű lélektani hitelességét tenné kétségessé, feloldhatósága viszont e „váratlanság” mozzanat szerves következmény­jellegét bizonyíthatná. S amennyiben e „csoda” motívum nem semmisíti meg a jel- lemmegnyilváinulások hitelét, mert a műegésiz modelldzáló szintjén, az írói szem­lélet társadalmi-alternatíva hiányaira utal, e körülmény a két sík kapcsolódásainak, egymást feltételező ellentét-egységeinek új dimenzióit világíthatja meg. S ugyanígy a mű belső világának többi ellentétpárja is: — a hős lelkiismereti akivitása, „egyedi” győzelme, s módszerének az érvényes társadalmi harc szintjén kitetsző elégtelensége; a lírai és epikai elemek sajátos részfunkciói; az önéletrajziság és fikció arányai; s irodalomtörténeti előzményként: mai paraboláinkkal megegyező s ellentétes vonásai —, mind-mind vizsgálatra érdemes válaszokat sejtetnek. * Az Advent világa — eseménysorának primér síkját tekintve — a történelmi regények kereteivel elevenedik meg. Színhelye a XVII. századi Anglia, az anglikán egyház meg­szilárdulásának időszaka. VIII. Henrik 1534-ben végrehajtott egyházreformja a pá­pától való függetlenedés I. Erzsébet uralkodása alatt (1558—1603) »nyeri el kialakul­tabb formáját. Nem utolsósorban azon félelmetes, önvédő törvényei segítségével, me­lyek értelmében halálos ítélettel sújthatták az ellenszegülő, katolikus hiten maradókat Az Advent ifjú hőse, Sir Edward Esdaile is ily titkos katolikus. S nem tudván, hogy a jelen (regénykezdő)) pillanatig mennyit árult el önkéntelenül is katolikus mi­voltából, még albérleti szobáit is váltogatta. Itt, magányos zugában gyötrődik gondo­lataival, érzelmeivel. Mert a világ elől elbújhatott, de az új rend által kivégzett kato­likus barátjának, Edward Harrysnak emlékképeit nem űzheti el. S összetett lélektani indíttatásból nem tud rejtekhelyén maradni. A lelkiismeretfurdalás: a barát melletti kiállás elmulasztása, az életbenmaradás árulás színezetűnek érzett súlya, s mert mégse szüntethette meg a fenyegető veszély tudatát, valami lezáró vagy feloldó tettre sarkallja. S színre lép, hogy találkozzon és szembenézzen barátja gyilkosával, James van Gelden bírósági elnökkel. „Minek teszem? — kérdi magától Sir Edward — ...Történjen végre valami! azt akarom. Mert rettenetes és sötét dolgok vannak a szívemben. Vagy csak játszani akarok a tűzzel? — Megint?” (Életmű sorozat. Kis regények I. Bp. 1958. 17.) S e halál-közelséggel motivált „játékból”, Sir Edward és van Gelden ki nem mondott kérdéseket körüljáró, illetve váratlan őszinteségű szellemi párharcából bom­lik ki a regény cselekménye, melynek végkifejletében, a halálos ítéleteiről hírhedt van Gelden, egy rejtélyes gesztussal felmenti Sir Edward pártfogol tj át, a katolikus torony-aranyozó mestert, Mac Rochumot. A regény értelmezését ezen „action gratuit”- szerű, alaphangulatot ellenpontozó vég nehezíti leginkább. Advent ünnepének hu­mánum-motívuma ugyanis nem sok összefüggést mutat a XX. századi csodaregények pl. David Garnett képviselte típusával, vagy Szerb Antal regény ars poétikájával, s Tamási Áron szürrealisztikus csoda-fordulatai sem segítik az analógia módszerének alkalmazását. Bori Imre, az áltörténelmiséget hangsúlyozva, a művet egy egzisztencialista vi­lágélmény kifejeződésének tekintve úgy látja, hogy az Adventben azon modellszerű­1048

Next

/
Thumbnails
Contents