Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 11. szám - MŰVÉSZET - Szelestey László: Geszler Mária műhelyében
Nézze, ez egy fantasztikus utazás volt. Mindenekelőtt a sivatag, ami olyan volt, mint az alföldi pusztaság, csak még nagyobb. Aztán a hatalmas hegyek, nagy-nagy üresség. Nincs ott egyetlen fa sem... Egyáltalán semmi sincs, csalk kerámia. Itt a kerámia is kerámiából van. Valahogy összekavargatják a port, összesározzák, s kész. Olyan volt, mintha magát a kerámiaművességet láthattam volna a maga teljességében, a kialakulástól, az ősembertől a biblikus századokon keresztül. . Csodálatos agyagból, sárból épült civilizáció! Az, hogy a kiégetetlen téglából, az összehordott sárból falat húztak maguk köré, házat emeltek maguk fölé az itteni emberék. Csak a dísztárgyakat égették ki, de a városok falai, egész Szaimarfcand, Hiva, Buhara vályogból épült. Mivel itt alig van eső, ezek a hat-hét méter széles falak megmaradták. Olyanok voltak, mint régen Babilon lehetett. Amin feküdtek, amin ültek, amin álltak, minden, minden agyag volt. S idővel minden szoborrá nemesedett, az épületek, a bazárok, a vásárcsarnok. Ez sokkal archaikusabb volt, mint más iszlám területeken. Gondolok itt Egyiptomra, vagy Marokkóra (bár én ezeken a helyeken még sosem jártam), ahol mások a lehetőségek, az épületek ott kőből vannak. Itt csak agyag volt. S aki tehette, legfeljebb a vályogvárát, a házát kis színes lapokkal befedette. Az a sok-sok virág — ott ahol a természetben, a sivatagban egyáltalán nincs is —, amivel ezeket a lapokat telerajzolták... hát ez valami lélegzetelállító, ez valami hasonlíthatatlanul gyönyörű volt. Gondolja el, én itt agyagból, kerámiából épült házakat, egész városokat láthattam. Ez minden elképzelésemet felülmúlta. Keramikus ennél többről nem álmodhat. Hogyan lett a látottakból, az érzésekből, a hangulatokból később kerámia? Erről nem lehet beszélni, ezt nem tudom elmondani. Ha el tudnám, akkor talán nem is csinálnék kerámiát. Miként lettek a kis téglákból nagy oszlopok? Amikor már kigyönyörködtem magam a kupolák, a templomok korongozásában, ak975