Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 6. szám - TANULMÁNY - Molnár Miklós: Folyamatos lét-érvényesség felé - Dobai Péterről Hanyatt című kötetének megjelenése idején
vetjük annak félénk próbálkozását emezek bourdelli erejű megfogalmazásával, akkor látjuk valóban mekkora utat tett meg Rajki a forma tisztasága és ereje fokozása felé. A formák néha ijesztően torlódnak ezeken a szobrokon, néha már azzal fenyegetnek (pl. „Az ősi szántás”-on), hogy túlduzzasztásukban éppen feszítőerejük sikkad el. E veszéllyel szemben olyan tartalmi erő kell működésbe lépjen, amely képes e formabomlásnak gátat vetni. Ez készülődik már 1936-os Feszületén, de voltaképpen egy páratlan remekműben, Rumi Raj ki szobrászéletének beteljesülésében, a Szent Márton szoborban adja az utókornak azt a művet, „amelyért érdemes volt élnie és munkálkodnia”. 3. Szent Márton megkereszteli édesanyját. Jászai Mari arra tanította a fiatal színésznövendékeket, hogy „minden szerepnek egy fénypontja van, ami előtte van vagy utána következik, mind ezt szolgálja”. Ez a beteljesülés, ez a fényesség Rumi-Rajki életében a Szent Márton szobor. Több változatát is ismerjük, maga is érezte, hogy ez lesz a vágyott mű, élete remeke. Vizsgáljuk a történet, a lélektan és a szoboralkotás szemszögéből ezt a szobrot. Tudjuk, hogy Szent Márton Pannóniában született, méghozzá Savariában, a mai Szombathelyen, s később a középkori Európa egyik legnagyobbb szentje lett. Tisztelete a magyar kereszténység kezdetekor felújult Pannóniában s középpontja a Szent Márton hegyén épült Pannonhalma lett, amelyet Géza fejedelem kezdett építeni a nagy szent tiszteletére. Amikor Rumi-Rajki Szombathelyen élt, sok római kori építészeti s más emlék került ki a földből. Ez nyilván izgatta a fiatal szobrász képzeletét. Tudta, hogy galliai katonáskodása után Márton hazajött s itt megkeresztelte édesanyját, míg tribunus apja konokan kitartott a régi hit mellett. Innen ismét Galliába ment és Tours szent püspöke lett, de magas méltóságában is megmaradt egyszerű viseletű aszkétának, szerzetesnek. Nos, körülbelül ennyit tudhatott a szent életéről Rumi-Rajki. Nem véletlen, hogy első vázlatainak püspöki ornátusban, mit- rával, püspökbottal mintázott alakja később egyszerű szerzetesként jelenik meg, kezében kereszttel. A Fiú és Anya szobrává változott a keresztelés jelenete. A fiú anyja előtt átszellemülten, de alázatosan áll, hiszen a gyermekkor emléke 'kísért benne. Az édesanya a keresztvíz előtt térdel, nem fia előtt! Rumi-Rajki hallatlan gyengédséggel fogalmazta meg mindezt a' szobor nyelvén. Szent Márton teste szelíden a főnézet síkjába hajlik, az édesanya tiszta oldalnézetben térdel. Mindkét alak legjellemzőbb foltját mutatja, s a kettőt a keresztvíz köti össze. A tekintetekből meghatottság, átszellemültség sugárzik. Remekmű! Rumi-Rajki szobrászéletének summája ez a mű, visszatekintve valóban úgy látjuk, mintha minden erre való készülődés, majd utána erre való emlékezés lenne. Ez a szelíd Alleluja Rumi-Rajki csendes meghajlása az élet előtt. — O — Rumi-Rajki életműve korai halála ellenére is kész, egész, befejezett. Mindhárom korszakában gyengéd tartózkodás figyelhető meg, ez még az erő extázisában is megmarad. Gyűjteményes kiállítása legyen bevezetője annak az értékelésnek, hogy művészetünkben megkeressük méltó helyét. Műveinek pontos számbavétele, hagyatékának közzététele, műkőszobrainak az enyészettől való megmentése a jövő kutatásra vár, hiszen egy művész végül is műveiben él. 564
