Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1978 / 6. szám - TANULMÁNY - Molnár Miklós: Folyamatos lét-érvényesség felé - Dobai Péterről Hanyatt című kötetének megjelenése idején

vetjük annak félénk próbálkozását emezek bourdelli erejű megfogalmazásával, akkor látjuk valóban mekkora utat tett meg Rajki a forma tisztasága és ereje fokozása felé. A formák néha ijesztően torlódnak ezeken a szobrokon, néha már azzal fenye­getnek (pl. „Az ősi szántás”-on), hogy túlduzzasztásukban éppen feszítőerejük sik­kad el. E veszéllyel szemben olyan tartalmi erő kell működésbe lépjen, amely képes e formabomlásnak gátat vetni. Ez készülődik már 1936-os Feszületén, de voltakép­pen egy páratlan remekműben, Rumi Raj ki szobrászéletének beteljesülésében, a Szent Márton szoborban adja az utókornak azt a művet, „amelyért érdemes volt élnie és munkálkodnia”. 3. Szent Márton megkereszteli édesanyját. Jászai Mari arra tanította a fiatal szí­nésznövendékeket, hogy „minden szerepnek egy fénypontja van, ami előtte van vagy utána következik, mind ezt szolgálja”. Ez a beteljesülés, ez a fényesség Rumi-Rajki életében a Szent Márton szobor. Több változatát is ismerjük, maga is érezte, hogy ez lesz a vágyott mű, élete remeke. Vizsgáljuk a történet, a lélektan és a szoboralkotás szemszögéből ezt a szobrot. Tudjuk, hogy Szent Márton Pannóniában született, méghozzá Savariában, a mai Szombathelyen, s később a középkori Európa egyik legnagyobbb szentje lett. Tiszte­lete a magyar kereszténység kezdetekor felújult Pannóniában s középpontja a Szent Márton hegyén épült Pannonhalma lett, amelyet Géza fejedelem kezdett építeni a nagy szent tiszteletére. Amikor Rumi-Rajki Szombathelyen élt, sok római kori épí­tészeti s más emlék került ki a földből. Ez nyilván izgatta a fiatal szobrász kép­zeletét. Tudta, hogy galliai katonáskodása után Márton hazajött s itt megkeresztelte édesanyját, míg tribunus apja konokan kitartott a régi hit mellett. Innen ismét Galliá­ba ment és Tours szent püspöke lett, de magas méltóságában is megmaradt egy­szerű viseletű aszkétának, szerzetesnek. Nos, körülbelül ennyit tudhatott a szent éle­téről Rumi-Rajki. Nem véletlen, hogy első vázlatainak püspöki ornátusban, mit- rával, püspökbottal mintázott alakja később egyszerű szerzetesként jelenik meg, ke­zében kereszttel. A Fiú és Anya szobrává változott a keresztelés jelenete. A fiú anyja előtt átszellemülten, de alázatosan áll, hiszen a gyermekkor emléke 'kísért ben­ne. Az édesanya a keresztvíz előtt térdel, nem fia előtt! Rumi-Rajki hallatlan gyen­gédséggel fogalmazta meg mindezt a' szobor nyelvén. Szent Márton teste szelíden a fő­nézet síkjába hajlik, az édesanya tiszta oldalnézetben térdel. Mindkét alak legjel­lemzőbb foltját mutatja, s a kettőt a keresztvíz köti össze. A tekintetekből meghatott­ság, átszellemültség sugárzik. Remekmű! Rumi-Rajki szobrászéletének summája ez a mű, visszatekintve valóban úgy lát­juk, mintha minden erre való készülődés, majd utána erre való emlékezés lenne. Ez a szelíd Alleluja Rumi-Rajki csendes meghajlása az élet előtt. — O — Rumi-Rajki életműve korai halála ellenére is kész, egész, befejezett. Mindhárom korszakában gyengéd tartózkodás figyelhető meg, ez még az erő extázisában is meg­marad. Gyűjteményes kiállítása legyen bevezetője annak az értékelésnek, hogy művésze­tünkben megkeressük méltó helyét. Műveinek pontos számbavétele, hagyatékának közzététele, műkőszobrainak az enyészettől való megmentése a jövő kutatásra vár, hiszen egy művész végül is műveiben él. 564

Next

/
Thumbnails
Contents