Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 5. szám - Ágh István: Jótettért jól járj!
VADDISZNÓK: Megesszük makkját... makkját... makkját... makkját... STRUGA: A bojtár makkját lehajítja, lehull a menekvése nyitja. Makkhegy nő ki a földből, milliárd nyüzsgő csimbók alját falják a vaddisznók. Eszükben sincs a bojtár, a nap is bíborban jár, mogorván jön az éjjel csillaggal, sötétséggel. Leapad a nagy makkhegy, hempereg harminc vaddisznó, hasuk majdnem egy hektó. (Míg a színpad elsötétül, csak Struga manó arany szakálla, mely öltözetét is képezi villog, sárgállik, aránylik, a függöny előtt mondja a bojtár ezeket a szavakat.) BOJTÁR: Apám, kedves apóka! a legnagyobb kést fogja! Sürgősen kantározzon, hámozzon és befogjon, én meg a szomszédokért, újabb lóért, szekérért, aztán az erdőségbe, vaddisznók ölésére, mert itt akkora diszftóölés lesz, minden szegénynek jó lesz ... STRUGA: Mikor hangyafogaton szekereztem, szenes fűgyökeret találtam egy óriás fehér levél alatt, álmomat rárajzoltam az óriás fehér levélre avval a fekete gyökérrel: egy nagy mulatságot. A lomb- sátor hátterében sütik a vaddisznókat, mellettük hordók csap- raverve, kanászok, juhászok, csikósok, gulyások, betyárok, svi- hákok, kupecek, a pap meg a kántor, varga és vargáné, csapiár és csaplárné meg az egész falu. Épp úgy, mint ebben a búcsúban mindannyiunk engedelmére. Jaj, de mi történt? LEGÉNYEK TÁNCA:(Ne legyenek a legények, lányok népviseletben, hanem mindennapos ruhában, csak annyira ünneplőben, amennyire a búcsúban illik. Se nem népviselet, se nem új divat.) Nyissátok ki a kaput, táncba térül minden út, kezdődik a férfitánc, erős tánc, akár a lánc, ki perdülne karomba? társam, párom ki volna? aki velem táncba áll, elkerüli a halál. LEÁNYOK TÁNCA: Párod én leszek, hozzád lépkedek, mint a rózsa napvilághoz illeszkedek. LEGÉNYEK TÁNCA :Brúgó-bőgő, cimbalom, 393
