Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 1. szám - Dedinszky Erika: Tojás; feszítések és lazítások (versek)
az alattad lassan tovafújt táj ismeretlen csak ez a már nagyon régóta rettegett zaj: a szavak száraz puskaropogása szökken fel napról-napra közelebbről feszítés II zörgő szárazbab-életeket görget a réti szél leláncolt kút körül forró kutya forog csont csiszol csontot simára, fogat harap a fog kilincset nyújt az ajtó, telefon távbeszél lazítás II apám, felhőgalléros nap-arcod után ágaskodó tar karom megégett víz alatt tartottalak gyöngy-szóval hal-hal után, cikáztam: fürgébb voltál fájt üveg házadba érdes téglát dobni: fény dőlt a résbe, nőttek a palánták odúban alszom, sok, kerek bagoly közt szőrös szégyenemből pipacs bomlik, vagy pille feszítés III villog a hold alatt a baltafej űek ugatása nyugszik a nyugágy és hever a kerevet szép arcod már rácsos, bordántúli táj üres levélszekrények bádog ajka lebeg fa árad bennem és minden levele: kés és minden madara: kő, és minden odúja: seb ülünk a téli hajnalok vaságyán köldök kacsint, fogatlan far nevet lazítás III fejem csúcsán felhő akadt fenn, esőt sír testem részeit mozgatom és félek áruház körül nyugdíjas szél poroszkál őrizte éjjel-nappal: meghibbant hajszárító orkán torka sivít fel (rámfogta forró pisztolyát röhögve) e tortán két éve még harminc gyertya égett drága a fény, tompulj, hu nem írsz már (Hollandia)
