Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 2. szám - TANULMÁNY - Székely Ákos: Alakulások (Mészöly Miklósról)
Funkció és torma MIT TEHET A NÉPMŰVELŐ? Kevés pozitív példa van közművelődési gyakorlatunkban arra, hogy egy új intézmény tervezésénél az építész és a népművelő közös egymásrautaltságban dolgozik. Több népművelő kolléga nyilatkozott már így: „...minket senki sem kérdezett meg!”, „ ... senki sem kérte ki a véleményünket... ”, „nem jutottunk hozzá a tervekhez ... ,„ „ ... valakik eldöntötték, s most úgy épül”, „ ... az építész nem enged az elveiből... ” „...a beruházó, az építtető így látta jónak, ez tetszett neki!” stb. A rossz példákat és az elkeseredett véleményeket sajnos sorolni lehetne tovább, de talán ennyi is érzékelteti: nehezen és ritkán talál egymásra a két szakma, s az esetek többségében akkor sem jön létre tartós együttműködés, holott az társadalmilag és a közművelődés szempontjából is fontos lenne. Szerencsére Vas megyében másképp alakult a gyakorlat, fiz előkészítés. A beruházás kényszerű késleltetése — furcsa, de így van — több területen pozitív irányba befolyásolta mind az építtetők mind a leendő használók elképzeléseit. Miért? Először: az első — 1968-as — beruházási programjavaslat még nem számolt olyan funkcióváltozásokkal, amelyek azóta közművelődési gyakorlatunkban örvendetesen meghonosodtak a közösségi, aktív, csoportos művelődésre alapozott közművelődési formák térhódításával. Másodszor: nem számolhatott a hagyományos kulturális intézményrendszer (könyvtár, múzeum, levéltár, mozi) nyitottabb, tágabb és korszerűbben értelmezett közművelődési feladat vállalásával, amelynek az utóbbi időszakban megyénkben is jó példáit láthatjuk és érzékelhetjük. Harmadszor: nem kristályosodott még ki egyértelműen a közművelődési intézményhálózat fejlesztési terve, illetve a fejlesztés ésszerű, szükséges távlati programja (pl. önálló hangversenyterem kialakítása, képtárépítés). Negyedszer: nem volt közművelődésünknek, főleg a művelődési otthon hálózatnak olyan határozott törekvése abban az időszakban, hogy intézményrendszerének alapos felülvizsgálata után elvileg és konkrétan is felrajzolja a jövő intézményeinek szerkezetét, belső logikáját, szükséges tevókenységlehetőségeit. (Ez csak a művelődési otthonok III. Országos Konferenciája után, illetve a közművelődésről szóló párthatározat, a Közművelődési Törvény előkészítése során történt meg.) ötödször: mivel a most épülő, új feladatkörű intézménynek tevékenységét tekintve nem volt jogelődje (a Megyei Művelődési Központ csak 1974-től működik), leendő tevékenységi köreit csak határozatlanul tudták megjelölni. 1974-től megindult és felgyorsult a beruházási program pontosabb szakmai előkészítése, s jó alkalom kínálkozott — mi több: egyenesen szükségessé vált — számunkra a művelődési otthoni feladatok át- és újragondolása, annak pontos tisztázása, hogy a korábban művelődési otthoninak ítélt vagy tartott tevékenységen belül 167 művészet
