Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 6. szám - Botár Attila: Az alapító álom (vers)
(ringó csillagok között már úsznak az örvény lehúzza őseihez az. egyiket öt kölyke két felesége tudom de ő melyik nemzetségből lehet?) és már kigyúlnak túl a tüzek pirkadatkor utánuk! miféle tőrök lesek csapdák várnak ránk mennyi sanda törzsi ajándék pompás követeik sápadt királyi szűzék kereszttel és barna magok itt is a barna magok lovaink barmaink szívesen zabálják és a sárban elrejtett barna magokból mondják csudafű jó legelő lesz csak föl kell túrni a földet ízes játék lehetne itt az élet (de a folyók az átkelések őseink halottain'k?) barnák az embereink is minit ezek az idegen magok a meglepett és szétrugdalt tüzek mellett idegen kölyikök holt tenyerén idegen csontok fészkében idegen zsákmányolt nómberek ölében lettünk magok már nincs más reggelre át a folyón azután értsünk szót emberek gondoljunk a barna magokkal gondunk legyen a földdel s hogy ezt a folyót megúsztuk gondunk legyen a vízzel felejtsétek gyújtónyilamat aki felejt itt sokat tudhat ez volt az utolsó hadiutunk — csak a varázsfüst okozhat bajt még.
