Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 5. szám - SZEMLE - Cs. Nagy István: Hárs László meséi
Az alkotó számára is ez a legizgalmasabb kísérlet. Ügy vall róla, hogy „ez a talán túlságosan sokrétű forma úgy született meg, hogy a sokrétű világot próbálom sokrétűen — és mégis gyermeki szinten — mesébe foglalni.” Valósággal enciklopédikus, univerzális kép bontakozik ki a közel háromszáz oldalnyi meseregény lapjain. A gyermeki képzelet működéstörvényei szeriint újjáteremtett, összefoglalt valóság elevenedik meg Ez nem jelenti az öt éven felülieknek szóló föltétlen befogadhatóságot. Társadalmi, erlköloskritikai parabolái bizonyára „serdültebb” befogadót kívánnak. Á képtelen ötlet (a pótnagyapa, szükségnagyapa „életre hívása” kemónykalapból és rossz esernyőből) arra a „racionális magra”, gyermeki (családi, társadalmi, nevelési, érzelmi) szükségletre épül, hogy a gyakran külföldre utazó nagyapát pótolni kell, mert „alig-alig van hasznosabb intézmény a nagyapánál.” A nagyapává „lelkesített” tárgyak átveszik az ötéves Döci érzelmi védelmét, képzeletbeli ihletését. A zsúfolt kalandsort az jellemzi, hogy a fiktiv-tárgyiasuit nagyapa védnöksége alatt az ötéves fiú minduntalan eloldódik, s hol a mesék, hol a kozmosz határtalanságába lendül. Az első nagy képzelt utazás Öriásországitól Tintaonszágon, Felségesországon (és egy sor „gulliveri” országon át) Fordított országig tant. A piros pöttyös labda c. fejezet ugyancsak rendhagyó lab- dázási eset (műhold szállítja a labdát a nap felé, végül két nap röpül az égen), s mindez azalatt történik, míg útban az óvoda felé Döcit anyukája (két percre!) a közért előtt felejti. Mi sem természetesebb, mint hogy Döci hintája is a nap palotájáig szállt, s közben a keszeg Holdhorgásszal is meg kellett küzdeni. Az elgurult üveggolyót hajszoló Döci a lányok ajkbiggyesztő természetéből is ízelítőt kap. Remdcsináló tündérországi vállalkozása is sikeres: a libaoombtermő fa alatt unat- kozókat megtanítja az éhség titkára. A meseregény végén megérkezik a „fénykép-nagyapa”, a valódi. Még nem sokat tudunk róla. Csak az a biztos, hogy az égből pottyant nagyapa (Kázmér, akit keménykalapból és esernyőből „fabrikált” Döci fantáziája) nem volt valódi, de hasonlíthatatlanul igazi volt, s már senki sem isméteflitetheti meg az óvodáskor kalandjait. Aztán a valódi nagyapa valódi utokája elindult az általános iskola, a józan jövő felé. Ügy tűnik a meseregény egész formanyelvéből, hogy ezt a váltó korszakhatárt jelentené a valódi nagyapa megérkezése, s „keménykalap unokája” búcsút vesz a legnagyobb naivitások korától. A fejezeteket előversek vezetik be, s bármennyire szertelen a kalandsorozat, a kompozíció a vállalt sokrétűségtől nem válik halmazszerűen egyenetlenné. Hárs László másik meseregénye a Jutka és a cseretündér (1971). Ennek alapötlete a második osztályos Csutka Jutka kettős énje, „jellemhasadása”. Köznapi lényének fő vonását az „azért sem” fejezi ki. Miután megnyerd a Ki mit tud Tündér- és Meseországról? vetélkedőt, két hetet tölthet tündérhonban. Helyette pedig megjelenik Tündér Jutka, a cseretündér. Ez a tündéri lény lenne saját „jó alteregoja”, tükörképe, vitázó antipólusa. Nem kapunk választ: melyik Jutka kerül ki győztesen', a tündéri vagy az „azért sem” jellemű. Ezzel a fejlesztő és didaktikusán feloldatlan küzdelemmel, a remény kérdőjelével fejeződik be az arányos építkezésű, szellemes meseregény. Harmadik kitűnő meseregénye a Nem leszek az unokád! (1974). A hagyományos meseapparátus csupa ürügy a mesemotívumok szatirikus kezelésére. Az élet vízének megszerzése a főhős Buci célja, hogy megmentse beteg barátnőjét, Pirók Zsuzsit. Három akadályt kell legyőzni az élet vízéig: tizenkét gólon, a horkoidén és egy átváltozáson át vezet az út. Hol a gólszegény mérkőzések, hol az ismert megoldású mesék kritikája a történet. Mivel Buci „nem akar benősülni a régi mesékbe”, kénytelen elutasítani Csipkerózsikát, inkább megszökik játékautóján. Toroinykirály „társbérletbe” adná fele borodalmát, s unokává fogadná Bucit. Főhősünk azonban táltos ágyán (ahol mindezt kitalálta önmagának esti meséül) bazakeveredett a meséből. És közös titka támadt Pirók Zsuzsival, .ami minden mesének legszebb végkifejlete lehetne. A mese legyőzése a mesével, vissza a valósághoz: ez a sajátos meselogika röpíti az dramas meseregényt. A Buci királyfi összes meséje (1977) a Buci alakja köré sereglő mesék gyűjteménye. Buci első osztályos tanuló, a szegény favágó legkisebb fia, és természetesen Buci’ királyfi. Elalvás előtt maga, magának, magáról talál ki meséket. Verseket is ír. Űrhajós, varázsló és oroszlán és még sok minden. Az „én-mese” állandó kezdő formulája: „Hol voltam, hol nem voltam.” A Buci-mesék egyik fő darabja a Nem leszek az unokád! a korábbi meseregény. A sok folytatás azonban nem a meseregényt szövi tovább, hanem Buci különálló meséinek ciklusát. Buci királyfi versei arról tanúskodnak, hogy Hárs László gyenmefchiangja a versbeszédben is hiteles. CS. NAGY ISTVÁN 480
