Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 1. szám - Tönköl József: Dózsa (vers)
más isten sújtó villáma hömpölyög kibújik sárkány-fölhőből este rádszakad szétmarcangol kövéredő szőlő-ünnepen Te fergeteges véredben mennyi öröklét-jegy: széthordott szikra-virág homlokodon mennyi seb: büzölgő gyergyabél vergődsz Te társtalan paták dobogásában Te ideköltözött égsz égsz! keményedsz habos oltáron víztócsás várudvaron száraz esztendőm ágain ébresztelek elveszítlek megtalállak meszelt falak tövében magasodsz hol van a fegyvered? honnan ragyog le a földig? szólj! voltál kidülledt szárú keresztfa voltál óriási tüzérrel megszégyenített sziszegő denevérek fonnyasztó derével kifakasztott gőzölgő lovak száján csillagroncs sárgódó király-zabla voltál szíved járásán kicsorduló hét bujdosó csillag szíved szakadtáig kiütött fogú paraszt éjfelekoron hogy magamat lássam tüdőmet boronaszögekkel televerem
